A cukor ára a rőzsdén | hogyan kereskedjünk cukorral

A cukor jelenlegi ára

Árváltozás

Múltbéli árak

A világpiaci irányadó jegyzés a nyerscukor New York-i ICE tőzsdén futó határidős szerződése, amelyet a kereskedők egyszerűen csak 11-es számú kontraktusként emlegetnek. Az árat fontonként, amerikai centben adják meg.

A cikk 2026. júliusi frissítésekor egy font nyerscukor nagyjából 14,7 centet ért, vagyis körülbelül 0,147 dollárt. Ez lényegében az idei ársáv közepe.

A cukor felhasználása és eredete

A cukor mindenekelőtt fontos élelmiszeripari alapanyag. Európában leggyakrabban cukorrépából állítják elő, a tengerentúlon viszont a cukornád dominál. Mindkét növényből finomítással nyerik ki. A tiszta cukor korábban luxuscikknek számított, ma pedig a szakértők inkább arról beszélnek, hogy a fogyasztása aránytalanul megnőtt. Részben ezért is maradt a cukor a világ legkeresettebb nyersanyagai között.

A cukrot leggyakrabban ömlesztve, kristály vagy porcukor formájában árulják. Kevesen tudják, de az első kockacukrot 1843-ban készítették el Csehországban. Addig a boltokban cukorsüveget lehetett kapni, amelyből minden alkalommal le kellett vágni a kívánt darabot.

A világ cukortermelése

A világ cukortermelése hosszú távon emelkedik. A 2025/26-os szezonban rekordnak számító, nagyjából 189,3 millió tonna éves kibocsátásra számítanak.

Az egyes országok közül messze Brazília a legnagyobb termelő. A rendkívül bő cukornádtermésnek köszönhetően ott körülbelül 44,7 millió tonna cukor készült, ami szintén rekord. A második helyen India áll nagyjából 35,3 millió tonnával. Mögöttük az Európai Unió mint egész és Thaiföld következik, jelentős termelő maradt emellett Kína és több más ország is.

A cukor árának történelmi alakulása

A cukor árát amerikai dollárban, illetve dollárcentben szokás megadni fontonként, ami körülbelül 0,453 kilogrammnak felel meg. Megbízható adatsor egészen 1962-ig visszavezethető.

Ha végignézzük ezt a hat évtizedet, jól látszik, hogy a cukor a modern történelemben több nagy áremelkedésen és utána mindig komoly visszaesésen ment keresztül. A legfontosabbakat sorra vesszük.

Kezdjük a hatvanas évek elejével. Akkoriban egy font cukor nagyjából 0,05 dollárt ért. Fokozatos emelkedés következett, 1964-re az ár a duplájára ugrott. Utána ismét csökkent, majd 1965 és 1968 között inkább stagnált. A hetvenes évek elején azonban teljesen példátlan növekedés indult. Az addigi abszolút csúcsot 1974 novemberében érte el az ár, 0,61 dolláron.

A hetvenes évek második felében jött a visszaesés, amelyet újabb ugrásszerű drágulás váltott fel. Ez 1980 novemberében tetőzött 0,45 dolláron. A nyolcvanas és kilencvenes években az ár már szűkebb, 0,03 és 0,14 dollár közötti sávban mozgott, nagyjából ötéves ciklusokban.

A későbbi évtizedekben a jegyzés jellemzően 0,10 és 0,20 dollár között ingadozott. 2022-ben fontonként 0,18 és 0,20 dollár körül járt. Az igazi kilengés 2023-ban érkezett. Az indiai monszun gyengesége és az El Nino jelenség hatására 2023 novemberében az ár tizenkét éves csúcsra, körülbelül 0,28 dollárra kúszott fontonként.

Ezt 2024-ben és 2025-ben lassú leépülés követte. 2026 elejére a cukor több éves mélypontra, nagyjából 0,135 és 0,14 dollár közé esett vissza. Onnan indult el az a mérsékelt korrekció, amelynek eredményeként ma a 14,7 centes szint körül tartózkodik.

A cukor jövőbeli árkilátásai

Az elmúlt hónapok fő témája a globális túlkínálat. A rekordtermés, amelyet elsősorban Brazília és India húz, inkább lefelé nyomja a cukor árát. A piac a 2023-as és 2024-es hirtelen drágulás után visszatért az alacsonyabb szintekre.

Ellensúlyt a brazil etanolkereslet jelenthet. Az ottani feldolgozók ugyanis szezonról szezonra eldöntik, hogy a cukornádból cukrot vagy üzemanyagot állítanak elő. Ha az etanol éri meg jobban, kevesebb cukor kerül a világpiacra, és az ár támaszt kaphat.

Konkrét célárat szándékosan nem adunk meg. A korábbi cikkverzióban szereplő technikai szintek régen lejártak, új számot pedig csak találgatásból tudnánk odaírni. Ez a fajta jóslás egy ilyen időjárásfüggő nyersanyagnál ritkán szokott bejönni.

Mi úgy látjuk, hogy amíg a piacon többlet van, a cukor nehezen indul komolyabb emelkedésnek. Sok múlik viszont az időjáráson a fő termőterületeken. Egyetlen gyengébb indiai monszun vagy egy brazíliai aszály gyorsabban átrendezi a képet, mint azt bárki várná.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fentiek nem befektetési tanácsok, hanem a cikk szerzőjének személyes véleménye.

Hogyan kell kereskedni a cukorral

Cukorral közvetve olyan vállalatok részvényein keresztül is kereskedhet, amelyek magát az alapanyagot termelik, édességet gyártanak, vagy más módon részt vesznek a folyamatban. Nézzünk meg három olyan céget, amelynek papírjai a New York-i tőzsdén forognak.

Ide tartozik az Egyesült Államok egyik legrégebbi édességgyártója, a The Hershey Company (HSY), a cukrot és bioetanolt előállító Cosan SA (CSAN), valamint a dél-amerikai mezőgazdasági vállalat, az Adecoagro SA (AGRO).

Magával a cukorral a chicagói árutőzsdén (CME) is kereskednek, a lakossági befektetők számára azonban ez a piac gyakorlatilag nem elérhető. Nekik marad a CFD, vagyis a különbözeti szerződés (contract for difference). Ilyenkor a befektető pusztán a cukor árának emelkedésére vagy csökkenésére spekulál.

A CFD a kereskedő és a bróker között létrejövő szerződés. Ma szó szerint néhány kattintással meg lehet kötni, akár alkalmazásban, akár a bróker weboldalán. A bróker arra vállal kötelezettséget, hogy kifizeti a befektetőnek a nyitó és a záró árfolyam közötti különbözetet, a mögöttes nyersanyag, ebben az esetben a cukor árához viszonyítva. A tőkeáttétel miatt viszont a veszteség is gyorsan felnagyítódik, ezért a CFD inkább rövid távú eszköz.

Mi befolyásolja a cukor árát

A cukor iránti keresletet világszerte elsősorban az élelmiszeripar mozgatja, kisebb részben pedig a vendéglátás, például az étteremláncok és a büfék.

A kínálati oldal a termőnövények hozamától függ. A megtermelt cukor mennyisége és a piac aktuális kereslete tehát az a két alapvető változó, amely az árat kialakítja.

A mennyiséget és a minőséget mindenekelőtt az időjárás határozza meg. A tőzsdei árban emellett a szezonális ingadozás is nagy szerepet játszik. A gabonafélékhez hasonlóan a cukornád és a cukorrépa betakarítása után az ár általában alacsonyabb, mint télen, amikor a feldolgozók már a készletekhez nyúlnak.

Végül ott van a brazil valuta és az olajár is. Ha a real gyengül, a brazil termelőknek megéri többet exportálni, ami növeli a világpiaci kínálatot. Ha viszont az üzemanyag drágul, az etanol felé billen a mérleg, és kevesebb cukornádból lesz cukor.