Amit az árucikkekről tudni kell & az árucikkek ára

komodity

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan kell kereskedni az árucikkekkel, cikksorozatunkban pedig online grafikonokon szemléltetjük egyes árucikkek árait.


Manapság már nincs szükség arra, hogy több ezer zsák gabonát vásároljunk, ha pénzt szeretnénk keresni annak árváltozásán. Ezzel szemben lehetőségünk van az ún. árfolyamkülönbséggel való kereskedésre szerződések révén. Ezeket hívjuk CFD-nek, amely az angol contract for difference rövidítése. Az ilyen módon történő kereskedésnek több előnye is van:

  1. Akkor is kereshet pénzt, ha az árucikk árfolyama csökken (erről bővebben egy alábbi példában).
  2. Az adott árucikket ön nem birtokolja, mindössze az árfolyam változásán szeretne profitot termelni. Ezzel nem áll fenn annak a kockázata, hogy az adott árucikk esetleg megromlik (búza, kukorica, kakaó, kávé, stb.).
  3. Magas likviditás – az árucikkek vétele vagy eladása pár kattintás kérdése egy bróker platformján, a megbízás azonnal végrehajtásra kerül.
  4. Kihasználhatja a pénzügyi tőkeáttételt, ezáltal megsokszorozhatja a kereskedésből származó nyereségeit/veszteségeit (erről bővebben egy alábbi példában).

A CFD-kereskedés előnyei mellett a teljes vagyon elveszítésének veszélye is fennáll, akárcsak a közvetlen vásárlás esetében. A bróker jutaléka a vételi és eladási ár közötti különbség, így ezeket is számításba kell venni.

Szintén érdekelheti:

    A búza CFD-kereskedésének példája

    nákup pšenice
    Ez a kereskedési példa a kép bal oldalán látható értékekből indul ki, a pénzügyi tőkeáttétel és az árfolyam idővel változhatnak.

    Tegyük fel, hogy CFD formájában vásárol 10.000 véka búzát (1 véka = 27,216 kg, 10.000 véka = 272,16 tonna). Amennyiben nem alkalmaz pénzügyi tőkeáttételt, 10.000 véka búza 49.230 dollárba (14.507.906 Ft) kerül. Ha azonban a tőkeáttétel tegyük fel 1:150, akkor a kereskedés megnyitásához 150-szer kevesebb pénz elegendő, mint amennyi az adott árucikk valódi értéke, tehát jelen esetben 382,20 USD.

    A maradék összeget a bróker biztosítja. Ő ezt megengedheti magának, hiszen az árucikk árfolyama törvényszerűen nem változik annyira, hogy a bróker veszteségesen jöjjön ki az üzletből – az esetleges árfolyamcsökkenést ön a saját, megfelelően magas letétjével fedezi.

    Amennyiben 10.000 véka búzát vásárol 492,3 dollár / véka árfolyamon (és ezért az üzletért összesen 49.230 USD-t fizet), majd egy idő elteltével tegyük fel 496,3 dolláros árfolyamon eladja (a teljes eladási összeg ebben az esetben 49.630 USD), az ön nyereségének a képlete a következő: eladási ár – vételi ár = 49.630 USD – 49.230 USD = 400 USD. Mindez természetesen fordítva is működik, az üzlet ugyanúgy lehet akár veszteséges.

    A Plus500 brókernél például nem veszíthet többet annál, mint amennyi a saját részesedése a kereskedésben, ami ebben az esetben mindössze 328,20 dollár volt. Ha a piac nem az elvárásai szerint alakul, a pozíció automatikusan záródik.

    A vételi és eladási ár különbségén túl ön díjat fizet még az éjszakán túl tartott pozíciókért is. Egyes esetekben azonban a bróker fizet önnek a pozíció tartásáért. A már említett búza esetében például egy egész éjszaka után a vételi pozíció költsége -0,0099%, eladási pozíciók esetén pedig a bróker fizet önnek 0,0011%-ot.

    Elképzelhető, hogy a példa elolvasása után továbbra is maradtak önben kérdések. Nincs egyszerűbb és hasznosabb módja azonban a tanulásnak, mint a demószámla*, ahol ingyenesen próbálhatja ki a kereskedést. Egy demószámla mindössze percek alatt létrehozható. *A lakossági CFD-számlák 72%-án veszteség keletkezik.

    Az árucikkek ára

    Az árucikkek aktuális és történelmi árait a weboldalunkon található online grafikonokon is nyomon követheti. Az árucikkek esetében általában sosem az Európában megszokott mértékegységekkel számolnak, éppen ezért nem árt, ha ismerjük azok átváltásait. Az aranyat például unciákban mérik (1 troy uncia = 31,1034807 gramm, 1 kilogramm = 32,15 troy uncia), a búzát vékában (bushel) adják meg (1 véka búza = 27,216 kg), a kőolajat hordóban (1 amerikai hordó (bbl.) = kb. 159 l), a kávét pedig fontban (1 font = 0,454 kg), stb.

    Az arany aktuális árfolyama

    Mi az az árucikk?

    Az árucikk egy olyan áru, amelyet szabványosított minőségben értékesítenek a tőzsdéken. Olyan termékekről van szó, amelyeket nap mint nap használunk vagy fogyasztunk, és gazdasági jelentőséggel bírnak. Ilyen például a kőolaj, a kukorica, a kávé, a kőolaj stb. Lássuk, milyen árucikkeket különböztetünk meg azok fajtái szerint.

    Árucikkek fajtái

    Az árucikkeket elsősorban aszerint osztjuk fel, hogy mire használják vagy hogyan szerzik meg azokat. Megkülönböztetünk energiatermékeket, nemes- és ipari fémeket, amelyeket „kemény árucikkeknek” nevezünk, és általában a földkéregből nyerik ki őket. Léteznek még mezőgazdasági és hústermékek (haszonállatok) is, amelyeket „puha árucikkeknek” nevezünk, és amelyek termesztéssel (tenyésztéssel) jönnek létre.

    Energiatermékek

    Az egész világot ez a fajta árucikk hajtja. Ilyen áru a földgáz, a kőolaj vagy a propán. Bár úgy tűnhet, hogy nélkülözhetetlenségükből fakadóan az áruk csak növekedni tud, valójában viszonylag volatilis árfolyamgörbével rendelkező termékekről van szó. Ezáltal természetesen a kereskedésre is számtalan lehetőséget kínál. Egy hordó olaj ára például az idei év (2021) kezdete óta nagyjából egyharmadával növekedett.

    Nemes- és ipari fémek

    Az emberiség számára már hosszú ideje nem ismeretlenek a nemesfémek. Korábban fizetőeszközöket készítettek belőlük. Miután az emberiség áttért a papírpénzek használatára, a nemesfémekre főleg értékmegőrzőként kezdtek el tekinteni. Értéke éppen ezért a gazdasági válságok során megnövekszik. Ilyenkor a nemesfémekbe – például a részvények felől – tőke áramlik. Az ilyen árucikkek jellemző képviselője az arany és az ezüst.

    A következő kategóriát az ipari fémek alkotják. Ezek gazdasági jelentőséggel bírnak, más termékeket állítanak elő belőlük. Olyan fémek tartoznak ide, mint a réz vagy az alumínium.

    Mezőgazdasági termékek

    A mezőgazdasági termékeket általában fogyasztási célokból termesztik. Az esetek többségében nyersanyagokról van szó, amelyekből élelmiszert állítanak elő. Ide soroljuk a zabot, a kukoricát vagy a szóját. Kivételt képez a pamut, amelyet a ruhaiparban használnak fel.

    A mezőgazdasági termékekre jellemző, hogy áruk a mezőgazdasági ciklushoz (évszakhoz) igazodik, és szintén függ az adott év termésétől is. Amennyiben az adott árucikkből túl sok van a piacon (jó volt a termés), az árfolyam csökkenni fog. Hiánya esetén ezzel szemben az áruk növekszik.

    Hús és haszonállat

    A globális tendenciák alapján az emberiség egyre több és több húst fogyaszt. A kereslet éppen ezért évek óta növekszik. A szabványosított árucikkek közé tartozik például a fagyasztott sertéshús vagy a borjú.

    Hogyan kereskednek az árucikkekkel?

    Az árucikkekhez a kereskedők árutőzsdéken keresztül férhetnek hozzá. Ezeken a tőzsdéken találkoznak az árucikk beszállítói (például mezőgazdászok vagy bányászok). Ők generálják a kínálatot. A másik oldalon ott vannak a felvásárlók, akik a keresletért felelősek. Velük együtt a piacon megjelennek még a befektetők és a spekulánsok is. Nekik nincs szükségük fizikailag az adott árucikkre (például szójára), mindössze csak kereskednek velük. Az árspekulációra főleg a származtatott ügyleteket – például CFD-ket használják.

    Az árutőzsdék a részvénytőzsdékhez hasonlóan működnek, vagyis csak meghatározott időben tartanak nyitva – általában munkanapokon –, és meghatározott szabályozások mentén működnek. Az egyik legalapvetőbb ilyen szabály a kereskedés mértéke. Mivel a piacokon nagy mennyiségekben kereskednek, általában nincs lehetőség például egyetlen hordó olaj vagy egy gramm arany megvásárlására. A fémek esetében ezt a mennyiséget unciákban adják meg. Az olaj megvásárlására pedig 1000 hordónként van lehetőség.

    Kereskedés derivatívákkal – spekuláció

    Az árucikkekkel való kereskedés egy lehetősége a derivatívákkal, vagyis származtatott ügyletekkel történő kereskedés. Ebben az esetben nem közvetlenül magának az árucikknek az eladásról vagy vételről beszélünk. A derivatívákat mindössze ezekből származtatják. Egy olyan környezetről van szó, amelyben csak kereskedők és spekulánsok vannak jelen. Az ára a valódi tőzsdei termékből származtatott. Kereskedése CFD-szerződések (Contract for difference) segítségével történik. A befektető spekulálhat az árfolyam csökkenésére és növekedésére is, anélkül, hogy magát az árucikket valóban birtokolná. A CFD-t manapság a legtöbb online bróker támogatja (összehasonlítás).

    Kereskedés határidős szerződésekkel

    Az árucikkek kereskedése ún. határidős szerződésekkel is történhet. Leegyszerűsítve ez egyfajta szerződés a beszállító és a felvásárló között, amely tartalmazza az adott árucikket, annak mennyiségét és árát. Miután elérkezik a szerződés lejáratának napja, az adott termék eladásra kerül és a szerződés teljesítődik.

    Itt újabb lehetőség nyílik a kereskedésre és a spekulálásra. Magukkal a szerződésekkel ugyanis a kereskedők gyakorlatilag szabadon kereskedhetnek a tőzsdén. Ha a szerződő fél úgy látja jónak, még a lejárat előtt eladhatja azt, és megvásárolhat egy másikat.

    Mi befolyásolja az árucikkek árát?

    Az árucikkek gazdasági ciklusa

    Az árucikkek árfolyamára bizonyos globális ciklusok vannak hatással. A legjobban ezt a mezőgazdasági termékek esetében figyelhetjük meg. Ha búzával vagy szójával kereskedünk, akkor nekünk mint kereskedőnek fontos információként szolgálnak például az aktuális (éves) termésadatok. Amennyiben összességében hiány keletkezik a kereskedett termékből a globális tőzsdéken, úgy észszerű módon az árfolyam növekedésére számíthatunk. Mindez azonban fordítva is igaz: bőség esetén az ár csökkenni kezd. Ez a hatás egy egész éves trendként van jelen.

    Ha egy éven belüli változásokat keresünk, akkor a legnagyobb eltérést a téli és nyári hónapok között találjuk. A betakarítási szezon és a tél beköszönte között nagyobb ingadozások figyelhetők meg. A látszat azonban néha csal, ahogyan azt a búza határidős szerződése esetén is láthatjuk. Az ötéves kilátások azt mutatják, hogy a januári ár (2016–2020 januárjai) mindig a legalacsonyabb volt az adott évben. A tréderek kereskedési aktivitása általában a naptári év vége felé csökken. A karácsonyi ünnepeket követően aztán – ha lassú ütemben is – de újra munkába lendülnek. Paradox módon – legalábbis az elmúlt években – a búzához hasonló árucikkek ára télen csökkent.

    Az említett ciklusok azonban távolról sem érvényesek annyira a nemesfémekre. Ezeket egész éven bányásszák, a kibányászott mennyiség pedig nem függ a talaj termékenységétől vagy a helyi éves terméstől. Itt főleg az emberi faktor lehet potenciális probléma. Bár nem gyakori gond, de ha az aranybányász országok például kifogynak a munkaerőből, az megnövelheti a fémek árát. Egy új termelőhely felfedezése azonban, amely nagy mennyiségű fémet rejt magában, általában árfolyamcsökkenést okoz a piacon. Hasonló „emberi” faktor lehet még a politikai helyzet, de akár az olyan bányaháborúk is, amelyek korábban Afrikában zajlottak.

    Árucikkek a válság idején

    Akárcsak a részvényekre, úgy érthető módon az árucikkekre is hatással vannak a gazdasági ciklusok váltakozásai. Itt is alkalmaznunk kell egy egyszerű, mégis igencsak fontos kereskedési leckét. A kereslet növekedése felfelé hajtja az árakat. Ezzel szemben, a piacon lévő alacsony kereslet lefelé nyomja az árfolyamgörbét. Ha a gazdaságnak jól megy, az emberek többet fogyasztanak, többet költenek. Több terméket vásárolnak, amelyek között közvetett vagy közvetlen módon ott van például a kőolaj vagy a búza is. Ez a fajta szemlélet azonban a nemesfémek esetében nem állja meg a helyét. Az aranyra például a befektetők, de az „átlagemberek” is olyan árucikként tekintenek, amelynek árfolyama a válságok alatt növekszik. Így történt ez például a 2020-as év nyarán is. Az arany rövid időre beesett, tavasz óta azonban kitartóan növekszik. Az aranyat úgynevezett hedge-nek, vagyis fedezetnek is hívják, amely védelmet jelent az inflációval és a kedvezőtlen tőzsdei ingadozásokkal szemben.

    Árucikkindexek

    A részvényekhez hasonlóan az árucikkek esetében is válogathatunk a különféle indexek közül. Bizonyos árucikkek kosaráról van szó, amelyekkel együttesen kereskednek. A befektetők számára mindez egyértelmű előnyökkel jár. Az árucikkcsomagokkal való kereskedés jóval egyszerűbb, miközben biztosítja a megfelelő mértékű diverzifikálást is. A potenciális kockázat eloszlik a különféle típusú és különféle országokból származó árucikkek között. Ilyen módon vásárolhat például Brent olajat, földgázt, aranyat és ezüstöt is egyszerre.

    Árucikkindex például az S&P GSCI. Korábban Goldman Sachs Commodity Index néven volt ismert, amelyből a mai jelölése (rövidítése) is származik. Egy diverzifikáltan összerakott indexről van szó, amely árucikkek széles spektrumára kiterjedő határidős szerződéseket foglal magában. Ez az index 24 árucikkből áll, amelyek az emberi tevékenység számos szektorát lefedik. Találunk itt energiatermékeket  – például kőolajat –, de az ipari fémek, mezőgazdasági termékek, állati eredetű termékek vagy nemesfémek szintúgy képviseltetik magukat.

    Miért kereskedjünk árucikkekkel?

    Az árucikkek népszerű befektetési eszköznek számítanak, például azért, mert általában ellenállónak bizonyulnak a részvénypiacok turbulens időszakaival szemben. Ez persze nem jelenti azt, hogy az árucikkek nem mennének át könnyebb vagy nehezebb időszakokon, de összességében elmondható, hogy az árváltozások annyira nem számottevőek. Az elsődleges előnyük tehát a viszonylagos stabilitásuk, és a piac kiszámíthatósága a fentebb tárgyalt kritériumok mentén.

    A befektetési portfólió diverzifikációja nagy előnynek számít. Az egyik legalapvetőbb lecke, hogy ne tegyünk „minden tojást egy kosárba”. Vagyonunk egy részének árucikkbe fektetésével ezt a feltételt könnyen teljesítjük.

    Az árucikkekre is igaz az, hogy viszonylag megbízhatóan védik befektetőjét az inflációval szemben. A nemesfémek ezen tulajdonságáról már szinte mindenki hallott. Nem rossz ötlet aranyat vásárolni az infláció elkerülése végett, amely egyébként minden évben „ellopna” egy keveset a megtakarításként félretett vagyonunkból. Az infláció viszont az árucikkek esetében is felhajtóerőként szolgál. Ez olyan hétköznapi termékek esetében is megfigyelhető, mint a kenyér vagy a liszt, amelyek évről évre egyre drágábbak.

    Amennyiben egy meghatározott időre előre rendelkezünk egy szerződéssel, akkor az ár növekedése pozitív meglepetésként érhet minket. A következő hónapokra vagy évekre szóló bevásárlásokkal bebiztosíthatjuk magunkat a dollár (vagy más valuták) gyengülésével szemben. A piac azonban kiszámíthatatlan, ahogyan pedig korábban már említettük, egyes árucikkek ára az év során akár csökkenhet is. Ekkor megfelelő alkalom kínálkozik akár egy új szerződés megkötésére is, alacsonyabb aktuális ár mellett, amely a potenciális veszteséget kiegyenlítheti.

    A cikk partnere a Plus500 bróker.

    Scroll to top