A nikkel ára és lehetséges alakulása

A nikkel aktuális árát bemutató grafikon

Grafikon időkerete: 7 nap | 30 nap | 3 hónap | 6 hónap | év | 3 év | 5 év | 10 év

Árváltozás

Múltbéli árak

Mi az a nikkel és mire használják?

A nikkel (kémiai jelölése Ni) fehér, ezüstfehér színű, képlékeny fém. Erős csillogás jellemzi. Szobahőmérsékleten nagyon lassan oxidálódik, ezért korrózióállónak tekinthető.

Történelmileg a nikkelt vas és sárgaréz, valamint vegyi berendezések bevonására és ezüstfényű ötvözetek előállítására használták. Napjainkban a fő felhasználási területek közé tartozik a korrózió elleni bevonás és az acélgyártás, amelyre különösen az építőiparban és az autóiparban van szükség. Jelentős felvevővé váltak az elektromos autók akkumulátorainak gyártói is.

A világ nikkeltermelése

A 2024-es adatok szerint világszerte hozzávetőleg 3,7 millió metrikus tonna nikkelt állítottak elő. Az egyes országok közül Indonézia teljesen egyeduralkodó, önmagában a világ kitermelésének nagyjából 60 százalékát adja. Nagy lemaradással a Fülöp-szigetek és Oroszország következik. Éppen az indonéz termelés utóbbi évekbeli hatalmas felfutása alakította át gyökeresen az egész piacot.

A nikkel árának történelmi alakulása

Az alumínium árához hasonlóan a nikkel árát is általában fémtonnánként (1000 kg), amerikai dollárban (USD) adják meg.

A fém árára vonatkozó adatok körülbelül 1993-ig vezethetők vissza megbízhatóan. Azóta a fém több volatilis cikluson ment keresztül, amelyeket részletesebben is bemutatunk.

A fém az 1993 óta eltelt tíz év alatt több kisebb ingadozáson ment keresztül. Az ára 3300 és 9300 dollár között mozgott. Az ezt követő első nagyobb árrobbanás 2006 tavaszán következett be. Körülbelül 13 hónap alatt az árfolyam 15.000 dollárról 49.000 dollárra emelkedett.

Ez az árbuborék a 2007-es gazdasági recesszió beköszöntével kipukkadt. Annak az évnek a végén a nikkel körülbelül 28.000 dollárt ért, majd a következő évben az akkori mélypontokra zuhant. A tonnánkénti ár ekkor 10.000 USD körül mozgott.

A 2008 és 2011 közötti időszakban szintén viszonylag erőteljes növekedést figyelhetünk meg. Az ár 2011-ben érte el a 28.000 dolláros csúcsot. Ezt egy csökkenő tendenciájú időszak követte, amelynek helyi mélypontja 2016 elején, 8500 USD-nél volt.

A legdrámaibb esemény 2022 márciusában történt. Az ukrajnai háború és az úgynevezett short squeeze miatt az árfolyam néhány óra alatt tonnánként 100.000 dollár fölé lőtt ki. Olyan szélsőséges mozgásról volt szó, hogy a londoni fémtőzsde (LME) törölte az aznapi ügyleteket. A megnyugvás után a 2022-es év átlagában az ár 25.000 USD körül állt be.

Ezután hosszú lejtmenet következett. A fő ok az indonéz túltermelés volt, amely olcsó fémmel árasztotta el a piacot. 2025-ben az árfolyam egészen a tonnánkénti 15.000 USD körüli mélypontokig süllyedt. 2026-ban enyhe élénkülés érkezett a 17.000 USD-s határig.

A nikkel árának jövőbeni kilátásai

A cikk 2026 júliusi frissítésének idején a nikkel tonnánkénti ára 17.000 USD körül mozog. A piac továbbra is az indonéz kínálati többlettel birkózik, amely alacsonyan tartja az árat.

A technikai elemzés szerint a nikkel a többéves mélypontjai közelében jár. Erős támaszt a 2025-ös, 15.000 USD körüli mélypont jelent. Ahhoz, hogy a trend felfelé forduljon, vagy a keresletnek kellene élénkülnie, vagy Indonéziának kellene visszafognia a kitermelést.

A keresleti oldalra az elektromos autók akkumulátorainak fejlődése is hat. A gyártók egy része áttér a nikkelmentes LFP-kémiára, ami tompítja a nikkel iránti igényt. Be kell látnunk, hogy ebben a helyzetben a jelentős áremelkedésnek inkább szűk a tere. Konkrét célárat ezért nem adunk meg, a korábbi cikkeinkben szereplő célszintek határideje régen lejárt.

Felhívjuk a figyelmet, hogy mindez nem befektetési ajánlás, hanem a cikk szerzőjének személyes véleménye.

Hogyan kereskedjünk nikkellel

A nikkel jelenleg rendszerint immateriális formában kerül forgalomba. Az első lehetőség az úgynevezett határidős szerződések útján történő befektetés. A befektető tehát olyan értékpapírt vásárol, amely egy előre meghatározott időpontban az eszköz kifizetésére jogosítja fel. Leggyakrabban ezt a kifizetést a lejárat hónapja határozza meg.

A második lehetőség a nem fizikai befektetésre az úgynevezett CFD, ahol a befektető a nikkel aktuális árfolyamának emelkedésére vagy csökkenésére spekulál. A CFD egy brókerrel kötött szerződés, amelyet manapság leggyakrabban online kínálnak és kötnek. Ennek lényege, hogy a brókertől egy adott áron „megvásárolunk” egy nyersanyagot, jelen esetben nikkelfémet. Ezután már csak rajtunk múlik, hogy mikor kérjük a szerződés kifizetését. A bróker eközben vállalja, hogy kifizeti a befektetőnek az eladási ár és a vételár közötti különbözetet.

A nikkelbe való fizikai befektetés gyakorlatilag lehetetlen, kivéve, ha a befektető, például a fém feldolgozója, rendelkezik egy olyan üzemmel, amely feldolgozza és tárolja is a fémet. Az átlagos lakossági befektetők számára ez a lehetőség szinte elérhetetlen.

Mi befolyásolja a nikkel árát

A nikkel iránti kereslet nagy részét az autóipar és az építőipar adja. Az acélhoz nikkelt adnak, hogy javítsák az ötvözet tulajdonságait. Az acéltermékek és -szerkezetek iránti nagy kereslet idején a nikkel is keresett lesz, ezért az ára ebben az esetben emelkedhet.

A kínálati oldalon ma Indonézia játssza a főszerepet. A magas indonéz kitermelés lefelé húzza a világpiaci árakat. Éppen ezért az indonéz termelés alakulása a nikkel esetében az egyik legfontosabb tényező, amelyet érdemes figyelemmel kísérni.