Az egyik az amerikai S&P 500 indexet követi, a másik pedig a globális MSCI World indexre összpontosít. Bár mindkét eszköz széles körű kockázatmegosztást és hosszú távú növekedést kínál, szerkezetükben és a gazdaság különböző szakaszaiban mutatott viselkedésükben eltérnek egymástól.
S&P 500 – az amerikai piac legnagyobb vállalatai és a technológiai vezetők szerepe
Az S&P 500 indexet követő ETF az ötszáz legnagyobb amerikai vállalat teljesítményét követi, amelyek együtt a globális részvénypiacok jelentős részét adják. Az Egyesült Államok hosszú távon a világgazdaság motorjaként és az innováció vezetőjeként működik. Ez az amerikai részvénypiacok teljesítményében is megjelenik. Az elmúlt években az index élén elsősorban technológiai óriásvállalatok álltak, amelyek piaci kapitalizációja hatalmas. Ezek rendkívül erős hatást gyakorolnak az egész index alakulására.
Az index koncentrációjának vannak előnyei és hátrányai is. Egyrészt a befektető részesedhet a technológiai szektor gyors növekedéséből, amely gyakran a világ legjobban teljesítő szegmensei közé tartozik. Ennek köszönhetően az S&P 500 a fellendülés időszakaiban átlag feletti hozamot érhet el, különösen akkor, ha a technológiai vezetők sikeresen vezetnek be új termékeket vagy új piacokra lépnek. Másrészt ez a koncentráció nagyobb érzékenységet jelent az amerikai gazdaság lassulására, illetve a technológiai cégeket célzó szabályozói lépésekre. A befektetőknek ezért nagyobb volatilitással, vagyis a portfólió értékének gyorsabb és erőteljesebb változásaival kell számolniuk.
Ennek ellenére az S&P 500 jelentősen diverzifikált indexnek tekinthető, mivel számos ágazat vállalatait tartalmazza, az egészségügytől a pénzügyeken át az iparig és az energetikáig. Az élen álló néhány meghatározó vállalat súlya azonban továbbra is fontos tényező.
MSCI World – szélesebb földrajzi diverzifikáció
Emellett ott van az MSCI World index, amely a világ fejlett gazdaságainak vállalatait fogja össze. Bár itt is az Egyesült Államok adja a teljes súly nagyjából kétharmadát, az indexet európai, japán, kanadai és ausztrál vállalatok is kiegészítik. Ez a földrajzi diverzifikáció csökkenti azt a kockázatot, amely kizárólag egyetlen gazdaság vagy egyetlen szektor alakulásához kapcsolódna.
Ennek a megközelítésnek az előnye a kiegyensúlyozottabb hosszú távú lefutás. Míg az S&P 500-at néhány vállalat teljesítménye erősen befolyásolhatja, az MSCI World több gazdaság és szektor között osztja meg a kockázatot. Ez különösen azoknak lehet vonzó, akik konzervatívabb megoldást keresnek. Cserébe ez a globális index a gyors amerikai szakaszokban jellemzően lemarad az S&P 500 mögött.
Modellhelyzet: rendszeres befektetés
A modellbefektető háromhavonta 100 USD értékben vásárolja meg a kiválasztott ETF-et, rendszeresen és az aktuális piaci helyzettől függetlenül. Az elmúlt öt évben, 2021. augusztus 1-jétől 2026. augusztus 1-jéig, húsz vásárlást hajt végre, így összesen 2 000 USD-t fektet be. Hogy ez mennyi forint, az a mindenkori árfolyamtól függ, ezért ezt szándékosan nem váltjuk át.
Ez a megközelítés, amelyet dollárköltség-átlagolásnak neveznek (DCA), megszünteti annak szükségességét, hogy a befektető folyamatosan figyelje a piacot, és eldöntse, mikor ideális vásárolni. Automatikusan vásárol emelkedő és csökkenő időszakokban is, amivel átlagolja a vételi árát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy visszaeséskor ugyanazért az összegért több alapegységet kap.
Itt egy fontos megjegyzés. A következőkben nem konkrét, visszamért historikus hozamokat közlünk, hanem szemléltető modellszámítást. Ennek az az oka, hogy a tényleges eredmény függ a választott alaptól, a devizanemtől, az osztalékkezeléstől és a pontos vásárlási napoktól. Két, egyenletes éves hozamra épülő forgatókönyvvel dolgozunk. A globálisan diverzifikált változatnál évi 8 százalékkal, a dinamikusabbnál évi 10 százalékkal számolunk. Ezek feltevések, nem előrejelzések, és nem is a múlt pontos leképezései.
A számok mégis jól mutatják a lényeget. Ugyanaz a 2 000 USD a rendszeres verzióban átlagosan rövidebb ideig van a piacon, mert a pénz nagy része csak a futamidő második felében érkezik meg. Emelkedő piacon ezért a fokozatos vásárlás matematikailag le fog maradni az egyösszegű befektetéstől.
Az igazi különbség viszont nem a végösszegben van, hanem abban, hogy melyiket bírja ki. Aki egyszerre teszi be a pénzét, és két hónap múlva húsz százalékos esést lát, sokkal nagyobb eséllyel adja el rosszkor.
Egyszeri befektetés
Ha a modellünkben valaki egyszerre helyezi el a 2 000 USD-t, a teljes összeg az első naptól dolgozik. A globális, évi 8 százalékos forgatókönyvben ez öt év alatt nagyjából 2 940 USD-t adna, vagyis körülbelül 940 USD nyereséget. Az évi 10 százalékos, dinamikusabb forgatókönyvben az érték nagyjából 3 220 USD lenne, tehát körülbelül 1 220 USD nyereség.
Ismételjük meg, ezek modellszámok egyenletes hozamfeltevéssel. A valóságban egyetlen index sem emelkedik évről évre ugyanannyit.
Összehasonlítás: egyszeri és rendszeres befektetés
Ha a húsz részletben történő vásárlást a futamidő elején elhelyezett 2 000 USD-vel vetjük össze, akkor tartósan emelkedő piacon általában az egyösszegű befektetés jön ki jobban. A tőke hosszabb ideig dolgozik, és teljes egészében részt vesz az emelkedésben.
Az évi 8 százalékos forgatókönyvben a fokozatos vásárlás nagyjából 2 460 USD-t eredményezne, szemben az egyösszegű 2 940 USD-vel. Az évi 10 százalékos forgatókönyvben a különbség nagyobb, körülbelül 2 590 USD a fokozatos és 3 220 USD az egyösszegű befektetésnél.
Ez a különbség nem az egyik stratégia gyengeségéből fakad. Egyszerűen abból, hogy a rendszeres befektetőnek a pénze átlagosan feleannyi ideig volt a piacon.
Ha viszont a belépés rosszul sikerül, például éppen egy csúcs előtti napokban, az eredmény megfordulhat, és a fokozatos vásárlás kerül ki jobban. Az időzítés következetesen jól szinte senkinek nem megy. A rendszeres vásárlás pedig kiszámíthatóbb lefutást ad, ami sok befektetőnél többet ér néhány százaléknyi elmaradt hozamnál.
A két bemutatott stratégia összehasonlítása áttekinthető táblázatban
Az időszak 2021. augusztus 1-jétől 2026. augusztus 1-jéig tart. A táblázat értékei szemléltető modellszámítás eredményei, egyenletes éves hozamfeltevéssel, díjak és adók nélkül.
| Stratégia | Index (ETF) | Hogyan fektettünk be? | Befizetés | Végső érték (modell) | Nyereség USD-ben |
|---|---|---|---|---|---|
| Rendszeres (DCA) | MSCI World, évi 8% feltevéssel | 100 USD 3 havonta | 2 000 USD | kb. 2 460 USD | + 460 USD |
| Egyszeri | MSCI World, évi 8% feltevéssel | 2 000 USD azonnal az elején | 2 000 USD | kb. 2 940 USD | + 940 USD |
| Rendszeres (DCA) | S&P 500, évi 10% feltevéssel | 100 USD 3 havonta | 2 000 USD | kb. 2 590 USD | + 590 USD |
| Egyszeri | S&P 500, évi 10% feltevéssel | 2 000 USD azonnal az elején | 2 000 USD | kb. 3 220 USD | + 1 220 USD |
Megjegyzés a díjakhoz
Tegyünk hozzá még egy fontos megjegyzést a díjakhoz. Minden ETF- vagy részvényvásárlásnál számolni kell a vételi jutalékkal, vagyis a bróker díjával, valamint a devizaváltás költségével.
Mivel minden bróker eltérő díjstruktúrát alkalmaz, amely lehet fix, százalékos alapú vagy akár díjmentes vásárlás is, ezeket a jutalékokat a modellpéldáink nem tartalmazzák. Gyakori, kis összegű vásárlásoknál viszont éppen ezek a tételek tudják megenni a hozam egy részét. Egy 100 USD-s vételnél egy pár dolláros fix díj már érezhető tétel.
Záró összefoglaló
Az MSCI World széles földrajzi diverzifikációt és kiegyensúlyozottabb lefutást kínál. Az S&P 500 magasabb hozamot hozhat, de nagyobb kockázatot is jelent, és érzékenyebb az amerikai gazdaság, valamint a technológiai szektor alakulására.
A rendszeres befektetés azoknak való, akik fokozatosan építik fel a portfóliójukat, és csökkenteni akarják a piaci időzítés szerepét. Az egyösszegű befizetés tartósan emelkedő piacon lehet előnyösebb, mert a tőke azonnal teljes egészében dolgozik. A gyakorlatban a legtöbb magánbefektetőnél nem is választás kérdése. Aki a fizetéséből fektet be, annak csak a rendszeres út áll rendelkezésre.
Ugyanezek az elvek érvényesek az egyedi részvényekbe történő befektetésnél is. Ott azonban a befektető maga választja ki a vállalatokat, és teljes felelősséget visel a döntéseiért, ami magasabb kockázattal jár, főleg a kisebb diverzifikáció miatt. Az ETF-ek ezt a kockázatot érdemben csökkentik, mivel önmagukban is széles megosztást tartalmaznak.
A befektetés személyes ügy. Mindig befolyásolják az egyéni célok, a kockázattűrés, a befektetési időtáv és az adott befektető teljes pénzügyi helyzete.
Ez a cikk a különböző megközelítések összehasonlítására szolgál, és azt mutatja be, hogyan befolyásolhatják az eltérő stratégiák a hosszú távú eredményt. Nem minősül befektetési ajánlásnak vagy befektetési tanácsadásnak.