Hogyan működnek a részvények – teljes útmutató kezdőknek

nyse

Ebből a cikkből megtudhatja, hogyan működnek a részvények és az osztalékok, milyen előnyei és hátrányai vannak az osztalékfizető részvényeknek, és hogyan történik a kereskedésből származó nyereség adózása.


Mik azok a részvények

A részvények olyan értékpapírok, amelyek segítségével annak tulajdonosa egy részvénytársaság társtulajdonosává válik. A részvény megvásárlásával lehetőség nyílik részt venni a vállalat vezetésében, valamint részesedni annak nyereségéből.

Hogyan működnek a részvények

Szinte mindenki ismeri az Rt. (vagy Zrt., Nyrt.) rövidítést, amellyel a részvénytársaságokat jelölik. Ezek azok a vállalatok, amelyek saját részvényeket bocsátanak ki. Ezek kereskedése történhet zártkörűen vagy nyilvánosan. Ez előbbiben  a vállalat saját maga rendelkezik a részvényei felett, abból nem vásárolhat akárki. A második esetben bróker segítségével (amely lehet erre specializált cég vagy bank) lehetőség van a részvények megvásárlására és birtoklására. A részvényeket azok fajtái szerint is feloszthatjuk.

Részvények fajtái

Fizikai megjelenésüket tekintve a részvények lehetnek okirati formában megjelenők és dematerializáltak. Ez előbbi nyomtatott, fizikai alakban jelenik meg. Az dematerializált részvényeket ezzel szemben egy elektronikus adatbázisban tárolják, és csak virtuális formájuk van. Magyarországon az ilyen értékpapírok adatait a központi értékpapír-nyilvántartásba jegyzik be.

Formáját tekintve kétféle részvényt különböztetünk meg. Vannak az úgynevezett névre szóló részvények, amelyekhez mindig egy konkrét személy tartozik. A személy neve – legyen az jogi vagy természetes – fel van tüntetve az adott részvényen. A tulajdonoscserére a név átírásával van lehetőség, amelyet a részvénytársaság alapszabályában korlátozhat. A bemutatóra szóló részvények ezzel szemben nem tartalmazzák a tulajdonos nevét, a tulajdonjogot az adott részvény felmutatója gyakorolhatja, és annak birtokba adásával átruházhatja. Magyarországon a pénzmosásellenes törvény bevezetése óta tilos a név nélküli részvények kibocsátása.

Mi az az osztalék

Az osztalék a társaság bevételéből való részesedés. Ez a bevétel a társaság részvényesei között kerül szétosztásra. Az osztalékok felvételére minden részvényesnek joga van, függetlenül attól, hogy mennyi részvényt birtokol. A vállalat irányításával összefüggő szavazati jogokkal ellentétben az osztalék nem köthető minimális részvénymennyiséghez. Az európai társaságok jellemzően évente egyszer fizetnek osztalékot. Egyes vállalatok félévente vagy negyedévente fizetnek, ez azonban nem annyira jellemző. Az osztalék utólagosan kerül kifizetésre, vagyis az elmúlt egy év után. 2021-ben például a 2020-as évért járó osztalékot kapják meg a részvényesek.

Hogyan szerezzünk osztalékot

Hogyan jut osztalékhoz a befektető egy adott részvény által? A legfőbb, és alapvetően egyetlen feltétel, hogy a megfelelő részvényt válasszuk ki a megfelelő időben. Osztalékok esetében a „rögzítés napja” számít fontos kifejezésnek. Az év azon napjáról van szó, amikor az adott részvényt birtokolnunk kell, ha meg szeretnénk kapni az osztalékot. Jellemző, hogy a rögzítés napját követően a befektetők nagy mennyiségben adnak el részvényeket. Ebből következik, hogy a következő napon, az ún. szelvényvágás napján az osztalékfizető részvények ára lépcsőszerűen lecsökken. Általában az osztaléknak megfelelő összeggel. A rögzítés napjai általában tavasszal esedékesek, áprilisban, májusban vagy júniusban. A társaság döntésétől függően azonban bármikor történhet.

Az osztalék a részvényesek vagyonszámláján kerül jóváírásra, amelyet a bróker vezet (gyakran a bank). A vagyonszámla a megvásárolt részvények nyilvántartására szolgál, ily módon különbözik a folyó- vagy megtakarítási számlától. Az osztalékot nálunk magyar forintban fejezik ki, és általában euróban vagy font sterlingben fizetik, ezek azonban kivételes esetek. A vagyonszámlán való jóváírást követően a befektető tetszőlegesen használhatja fel a megszerzett eszközeit, új részvényekbe fektethet, vagy átutalhatja például a folyószámlájára.

Az osztalékfizető részvények előnyei

Az egyik legnagyobb előny talán az osztalékból származó bevételek jellege. Gyakran hivatkoznak rá úgy, mint úgynevezett passzív jövedelemre. Elég mindössze az adott részvényt birtokolni, nincs szükség arra, hogy azokat kezelje, kereskedjen velük, stb. Csak a részvény tartásával minden éven megkapja vagyonszámláján az osztalékot. Egyértelmű előnyt jelent tehát a befektetés egyszerűsége.

A magyarországi részvénytársaságokra egyébként nem jellemző a jól fizető osztalék. A hazai viszonylatban mindössze néhány társaságot érdemes az osztaléka miatt kiszemelni, ez azonban nem tesz lehetővé megfelelő mértékű diverzifikálást. Az olyan nagy társaságok, mint a MOL, az OTP vagy a Zwack osztalékai 2-7% között mozognak, a hazai részvénytársaságok átlagosan 4%-os osztalékot fizetnek.

Az osztalékfizető részvények hátrányai

A magyar környezetben az elsődleges hátrány, hogy a részvények növekedése jóval átlag alatti. Elég csak ránézni a történelmi adatokra. A magyarországi részvények többé-kevésbé a mai napig sem heverték ki a 2008-as gazdasági világválság hatásait. Árfolyamuk igencsak stabil. A kereskedőknek így értelemszerűen sokkal vonzóbbak például az amerikai részvények, amelyek csak az elmúlt egy év során nagyjából 30%-kal növekedtek.

Szintén nem előnyös még a korábban említett alacsony kínálat sem. A Budapesti Értéktőzsdén nagyjából 10 olyan társaság található, amelyekkel valóban érdemes foglalkozni az osztalék kapcsán. Bár az elmúlt években a folyamatos gazdasági növekedésnek köszönhetően – a 2020-as márciusi összeomlást leszámítva – nem tapasztaltunk nagy visszaeséseket a részvénypiacon, a helyzet nem feltétlenül lesz mindig ilyen kedvező.

Ezzel pedig összefüggésbe hozható a hozam nagysága is. Fennállhat ugyanis, hogy a vállalat csökkenti az osztalék mértékét. Ha ez utóbbi például valamilyen beruházást tervez, de nem éri el a kívánt nyereséget, akkor lehetőségként mindig fennáll az osztalék mértékének csökkentése.

További hátrányként hivatkozhatunk még a költségekre, amelyekkel az ilyen részvényeket terhelik. Ezek általában a kereskedett összeg néhány tized százalékát jelentik. A díjak mellett természetesen felmerülő költségként az adózásról sem feledkezhetünk meg, amelyet a következő bekezdésben részletezünk.

Részvények, osztalékok, és azok adózása*

A kezdők általában nem kereskedési célokra vásárolnak részvényeket. Éppen ezért fontos a megfelelő osztalékrészvény kiválasztása. Ezt a fajta passzív jövedelemforrást Magyarországon 15%-os személyi jövedelemadó, és 15,5%-os szociális hozzájárulási adó terheli. Ez utóbbi alól azonban a legtöbb esetben mentesülnek a befektetők, a kivételekről a NAV hivatalos oldalán tájékozódhat. Ha belföldi vállalkozásról vagy pénzintézetről van szó, akkor az ön vagyonszámlájára már a nettó jövedelem érkezik meg. Ilyenkor az adózással sem kell bajlódni, az automatikusan történik.

A helyzet ettől kissé eltérő a részvények eladása esetén. Amennyiben az eladás mellett dönt, az árfolyamnyereségből természetesen adózni is kell. Ebben az esetben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből (ETÜ) származó bevételről beszélünk. Az adóalap a vételi és eladási ár között különbség. Ebből az adóalapból 15% személyi jövedelemadó fizetendő.

Magyarországon azonban elérhetők olyan lehetőségek is, amelyekkel akár teljes adómentesség mellett is folytathatunk befektetői tevékenységet. Ilyen például, ha tartós befektetési számlán keresztül vásárolunk részvényeket, és azokat legalább 5 évig nem adjuk el. Ilyenkor a magyar vállalatok osztalékait sem terheli adókötelezettség. A törvényhozók célja ezzel az, hogy így motiválják a hosszú távú befektetést, és hogy megvédjék a részvénytársaságokat a rövid távon gondolkodó spekulánsoktól.

Ezenfelül számtalan adóoptimalizálási lehetőség létezik még, az árfolyamveszteség és a kereskedési díjak például mind-mind levonhatók az adóalapból. Adóbevallás előtt éppen ezért mindenképp érdemes egy adószakértővel konzultálni.

*A feltüntetett információk aktualitásáért és hitelességéért nem vállalunk felelősséget. Kérjük érdeklődjön adótanácsadónál.

Hogyan működnek a részvények – teljes útmutató kezdőknek

Vélemény, hozzászólás?

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Scroll to top