Az egyik népszerű befektetési stratégia a szektoralapú befektetés. Ennek lényege, hogy egy vagy több teljes iparágba, vagyis az emberi tevékenység egyes szektoraiba fektet be. Így diverzifikálhatja a pénzét ahelyett, hogy kizárólag bizonyos egyedi vállalatokra összpontosítana, és csak néhány részvényt tartana a portfóliójában.
A cikkben bemutatjuk az egyes részvényszektorokat, és a jobb áttekinthetőség érdekében mindegyikhez megadjuk a részvénymutatók tipikus értékeit is. Így könnyebben eldöntheti, mikor érdemes egy részvényt megvenni vagy eladni.
Minden szektornál felsoroljuk a legfontosabb specifikus mutatókat, amelyeket kiegészítünk a „klasszikus”, átfogó P/E mutatóval (price-to-earnings). Ez a mutató az átlagos szint figyelembevételével szinte minden egyes iparágban, illetve szektorban használható.
Banki szektor
A banki szektor lényegében a világ pénzügyi piacainak alapját jelenti. Finanszírozás nélkül egyetlen működő vállalat sem boldogulna, de sokan közülünk, egyéni befektetők sem. Ebbe a szektorba főként bankok, vagyis hitelintézetek tartoznak. Ezek gyakran nagy holdingok formájában működnek, amelyekhez kapcsolt biztosítótársaságok is tartozhatnak.
A banki szektorba sorolhatók például az amerikai CitiGroup (C), Bank of America (BAC) vagy Visa (V) részvényei. Az európai részvények közül ide tartozik például a Deutsche Bank (DB) vagy a BNP Paribas SA (BNP).
A banki vállalatoknál például az alábbi mutatókat érdemes figyelni:
- Net Interest Income (NII), vagyis a teljes nettó kamatbevétel, amelyet a bank üzleti tevékenységei révén szerez. Ez főként más ügyfeleknek vagy intézményeknek nyújtott hitelezésből származik.
- Total Deposits. Ez az adott banknál vezetett teljes betétállományt jelenti. A mutatóba beleszámítanak a bankszámlákon tartott pénzek és a lekötött betétek. Minél magasabb ez az érték, általánosságban annál kedvezőbb a bank, és ezáltal a részvény értéke szempontjából is.
- Capital to Risk Assets Ratio (CRAR). Ezen a mutatón keresztül a befektető megtudhatja, mekkora a bank teljes tőkéjének és kockázattal súlyozott eszközeinek aránya. Alapvetően képet kaphatunk arról, mennyire kockázatosan fektet be a bank, és mennyire érintenék érzékenyen az esetleges veszteségek.
A P/E mutató értéke a bankoknál általában 6 és 12 között mozog.
A banki szektorba történő befektetések stabil osztalékot és hozamot biztosíthatnak, ami vonzó lehet a rendszeres jövedelmet kereső befektetők számára. Másrészt a banki szektor hátránya lehet bizonyos sérülékenysége, valamint az, hogy potenciálisan erősen kitett a gazdasági ciklusok alakulásának és a kamatlábak változásának.
Technológiai szektor
A technológiai szektor a standard szektorok közül az egyik legfiatalabb. E szektor számos vállalata az 1990-es évek végén jött létre. Ma azonban sok befektető portfóliójának jelentős részét teszi ki, például a híres Warren Buffett esetében is. A technológiai vállalatok túlnyomó többsége az Egyesült Államokból vagy Ázsiából származik.
A technológiai szektorba sorolhatók a Meta (FB), az Apple (AAPL), a Microsoft (MSFT), az Alphabet (GOOGL), illetve az ázsiai Alibaba Group (BABA).
A technológiai vállalatoknál különösen az alábbiakat figyelje:
- Gross Profit Margin (bruttó árrés). A mutató azt jelzi, hogy a vállalat mennyire képes jó árrést elérni termékein és szolgáltatásain.
- A felhasználók, illetve ügyfelek száma főként internetes szolgáltatásoknál, közösségi hálózatoknál és hasonló területeken használatos. Általánosságban minél több valós felhasználó veszi igénybe a szolgáltatást, annál jobb. Érdemes az azonos jellegű vállalatok vagy szolgáltatások felhasználószámát összehasonlítani.
- Revenue growth (bevételnövekedés). Különösen a fiatal és ígéretes vállalatoknál lehet jelentős a növekedés, legalábbis a kezdeti időszakban. Ezt érdemes megfelelően kiszűrni. Minél nagyobb mértékben nőnek a bevételek, általánosságban természetesen annál perspektivikusabb a vállalat.
A technológiai vállalatoknál a P/E mutató általában 20 és 30 között mozog, egyes vállalatoknál pedig akár ezt az értéket is meghaladhatja. Ilyen esetben „túlárazott” részvényekről lehet szó.
A technológiai szektorba történő befektetés előnye a részvényárfolyam magas növekedési potenciálja az innovációknak köszönhetően, amelyek vonzó hozamokhoz vezethetnek. Hátránya viszont a magasabb volatilitás és a gyors fejlődéshez, vagyis a szektor instabilitásához, valamint az erős versenyhez kapcsolódó nagyobb kockázat.
Gyógyszeripari szektor
A gyógyszeripari szektor vállalatai a védőoltásoktól kezdve a hétköznapi gyógyszereken át az étrend-kiegészítőkig sokféle terméket gyártanak. A piacot néhány nagy gyógyszeripari vállalat osztja fel egymás között. Ide tartozik a GlaxoSmithKline (GSK), a Novartis (NVS) vagy a Teva Pharmaceutical (TEVA).
Ebben a szektorban a kulcsmutatók a következők:
- Price to Sales Ratio, vagyis a részvényárfolyam és az árbevétel aránya.
- A gyógyszeripari vállalatok új gyógyszereinek, illetve szabadalmainak száma. Ez azt mutatja, mennyire progresszívek az iparág vállalatai.
- A vállalat tulajdonában lévő szabadalmak száma. Különösen az Egyesült Államokban a gyógyszeripari vállalatok szellemi tulajdona kiemelten értékes vagyonelemnek számít.
Ebben a szektorban a szokásos P/E mutató 10 és 20 közötti értéket vesz fel.
A banki szektorhoz hasonlóan a gyógyszeripari részvényekbe történő befektetés is stabil jövedelemforrás lehet. A gyógyszerek iránti kereslet általában gazdasági válságok idején is stabil marad. Ezzel szemben lehetséges hátrány, hogy a vállalatok tartanak az új gyógyszerek kutatásának és fejlesztésének magas költségeitől, ha ezeket a tevékenységeket az állam nem támogatja.
Ipari szektor
Ebbe a szektorba olyan vállalatok tartoznak, amelyek nyersanyagokat termelnek ki, például ipari vagy nemesfémérceket, illetve olyan nyersanyagokat, mint a kőolaj vagy a földgáz. Emellett a szektorban megtalálhatók azok a vállalatok is, amelyek konkrét termékek, például csomagolóanyagok előállítására szakosodnak nyersanyagokból.
Ilyen vállalatokra példa a General Electric (GE) konglomerátum vagy a 3M (MMM) gyártó.
Az ipari szektornál érdemes figyelni:
- A vállalat piaci részesedését. Ez a mutató azt jelzi, mennyire jelentős a vállalat a saját iparágában.
- Érdemes figyelni az amerikai ISM manufacturing indexet is. Ez számos mutatót tartalmaz, többek között a foglalkoztatottságot, a termelési és rendelésállományt, valamint hasonló adatokat. Az index jelzi, milyen irányba mozdulhatnak az ipari részvények. Általánosságban itt is igaz, hogy minél magasabb az index értéke, annál jobban teljesít a szektor.
A szokásos P/E mutató ebben a szektorban 10 és 20 közötti szinten van.
Az ipari részvényekbe történő befektetés által kínált előny az a lehetőség, hogy a befektető potenciálisan profitálhat a globális ipari expanzióból. Ha az ázsiai gazdaságok tovább növekednek, nagy valószínűséggel nyersanyagokra és energiára is keresletet támasztanak majd. Ez fordítva is igaz: az ipari szektor bizonyos mértékig függ a ciklikus piaci ingadozásoktól. Ha az amerikai gazdaság, illetve ebben az esetben elsősorban az amerikai piac nem teljesít jól, akkor az ipari szektor növekedésére sem lehet számítani.
A szektorok összehasonlítása
Minden szektornak megvannak a sajátosságai. A különbségek megmutatkoznak például az egy részvényre jutó potenciális nyereségben vagy a válság idején bekövetkező visszaesésben.
Banki szektor
A bankok jelenleg rendkívül szigorúan szabályozottak. Az államok a 2008-as gazdasági válságra reagálva jelentősen korlátozták, hogy a bankok kinek és milyen feltételek mellett hitelezhetnek. A jelenlegi helyzettel együtt, amikor a legtöbb központi bank, köztük az EKB vagy az amerikai Fed is nulla, illetve ahhoz nagyon közeli kamatszintet tart fenn, a bankoknak új módokat kell keresniük a nyereség elérésére.
Általánosságban bevett márkákról van szó, amelyek már számos pénzügyi válságot túléltek. Válságok idején azonban a befektetőnek számolnia kell a részvényárfolyam jelentős visszaesésével. Emellett válságos években az osztalékfizetés korlátozására, sőt akár megszüntetésére is sor kerülhet. Jó hír ugyanakkor, hogy a bankokat „too big to fail”, vagyis túl nagy ahhoz, hogy csődbe menjen elv alapján kezelik. A kormányok ezért csődhelyzetben inkább megmentik őket, minthogy a gazdaság többi részét veszélyeztessék.
Technológiai szektor
Az elmúlt években az olyan technológiai vállalatok, mint az Apple vagy az Amazon, látszólag véget nem érő növekedést éltek meg. Konjunktúra idején ez a szektor messze a legnagyobb mértékben növekedett. Lehet arról vitatkozni, hogy ez annak köszönhető-e, hogy a technológiai részvények ma „menők”, vagy valóban az általuk kínált új technológiák és szolgáltatások miatt nő az értékük.
A szektor hátránya, hogy sok vállalat nem éli túl az átmenetet a startup fázisból a bejáratott vállalati szakaszba. Másrészt a legnagyobb technológiai vállalatok részvényei a kritikusok szerint jelenleg túlértékeltek. E szektor részvényei általánosságban „haladnak a korral”, és többnyire pontosan az aktuális gazdasági ciklusnak megfelelően viselkednek.
Gyógyszeripari szektor
Az emberiségnek szüksége van gyógyszerekre. A gyógyszeripari vállalatok többnyire stabil társaságok, amelyek részvényei nem hajlamosak nagyobb kilengésekre, leszámítva azokat a válságokat, amelyek mindenkit érintenek. Ha aktívan szeretne részvényekkel kereskedni, ez a szektor nem ideális Önnek. Inkább érdemes stabil osztalékrészvényt keresni, és azt hosszú távon tartani.
Problémák akkor is felmerülhetnek, ha valamelyik szektorbeli vállalat ellen bírósági eljárás indul. Különösen az Egyesült Államokban óriási összegeket ítélhetnek meg a betegek javára. A vállalat számára ez nem kívánt, magas kiadást jelent, amely rányomja a bélyegét a gazdálkodására. Ezzel szemben ha egy gyógyszeripari vállalat hasznos gyógyszert szerez meg vagy fejleszt ki saját maga, részvényei kiváló időszakot élhetnek át. Sok gyógyszeripari vállalat azonban ma hosszú távon stagnál.
Ipari szektor
Ahogy már említettük, ebbe a szektorba a „klasszikus” területeken, például az energetikán vagy a nehéziparon kívül a légi közlekedés is beletartozik. Ez tehát rendkívül sokszínű terület. A befektetőnek mérlegelnie kell az adott részvény konkrét körülményeit.
Az ipari szektor általában a gazdasággal együtt növekszik, mivel a vállalatok többet termelnek, és növelik a beszállítóik felé leadott rendeléseiket. Sok vállalat ebben az iparágban nagyon régi társaság, amelyek azonban nem tudnak lépést tartani a jelenlegi trendekkel, és részvényárfolyamuk hosszú távon csökken. Példaként említhető az 1892-ben alapított General Electric, amelynek részvényei jelenleg szinte mélyponton vannak. Az ipari szektor részvényei rendkívül érzékenyek a gazdasági recessziókra és válságokra.
Diverzifikáció – a kockázatok csökkentése
Minden befektetőnek szem előtt kell tartania, hogy nem célszerű a befektetésre szánt teljes tőkét egyetlen részvénybe vagy egyetlen részvényszektorba helyezni. A diverzifikáció hasznossága mindig csak idővel mutatkozik meg. A diverzifikáció csökkenti annak kockázatát, hogy nagyobb összegű pénzt veszítsen, ugyanakkor segíti a portfólió stabilabb növekedését.