Amint azt cikkünkben bemutatjuk, a bányászat minden coin életének szerves része. Egyszerre valósítja meg a rendszer megalkotójának elképzeléseit és védi az teljes hálózatot a rosszakaróktól. A következőkben arról lesz szó, hogy ki válhat bányásszá, és kinek éri meg a virtuális valuták bányászata.
Mit értünk kriptopénzbányászat alatt?
A kriptopénzbányászat biztosítja a blokklánchálózat zavartalan működését. Ugyanakkor ez a folyamat szolgál arra is, hogy új coinok kerüljenek forgalomba. Egyes kriptovaluták nem képesek a bányászat nélkül működni, ahogyan azt az alábbiakban is bemutatjuk. A bányászatra specializálódott vállalatok az egyéni bányászokkal közösen tartják fenn és működtetik a hálózatot, amely a nap 24 órájában, a hét minden napján üzemel.
A bányászat ellenőrzi a kriptovaluta-felhasználók közötti összes tranzakciót. Biztosítja, hogy ezek örökre a blokkláncba kerüljenek (a kriptopénz képzeletbeli főkönyvébe). A bányászok szintén rendelkeznek a teljes főkönyv egy-egy példányával. A blokklánc tehát sok, egymástól független, és folyamatosan frissített másolatként létezik. Ezért a kormányzatoknak gyakorlatilag semmilyen eszköz nem áll rendelkezésükre azok korlátozására. Mivel a bányászokból, és így az egymástó függetlenül létező fökönyvekből megszámlálhatatlan sok létezik, egy hackertámadás éppúgy szinte teljesen kizárható.
Miért bányásszuk a kriptopénzeket?
A legegyszerűbb válasz erre a kérdésre két szó: a decentralizáció és a biztonság. Satoshi Nakamoto, az első kriptopénz, a Bitcoin megalkotója a fehér könyvben határozta meg, hogy a kriptopénznek decentralizáltnak kell lennie.
Különösen a kezdeti időkben a Bitcoin hálózatán több száz, talán több ezer kis bányász működött. Lelkes rajongók voltak, és ebben az időben a bányászathoz csak egy egyszerű otthoni számítógépre volt szükségük. A jelenlegi állapotoktól eltérően nem voltak még olyan nagy entitások, akik a kriptopénzek legnagyobb részét bányásztak volna. Ma már más a helyzet. A bányászathoz nagy mennyiségű energiára van szükség. Ezt az energiát főként grafikus kártyák és speciális hardverek – például ASIC-bányászok – üzemeltetésére használják.
Hogyan jönnek létre új coinok
A kriptopénz bányászatának az ideológiai okok mellett egészen gyakorlati céljai is vannak. A bányászat révén elsősorban új coinok kerülnek forgalomba. A bitcoin esetében ez most 12,5 BTC minden egyes kibányászott blokk után. A blokklánc pontosan ezekből az egyes blokkokból áll. Minden 210.000. kibányászott blokk után a sikeres bányásznak (vagyis akinek sikerül kibányásznia az adott blokkot) járó jutalom (a 12,5 BTC) a felére csökken (halvening, halving, magyarul feleződés). A jutalom csökkentése ezáltal a valuta előre tervezett deflációjához vezet. Ez a kriptovaluták világában egy igen gyakori jelenség.
Minél több bányász biztosít egy adott hálózatot, az azon futó kriptopénz annál biztonságosabb. Így nem kell attól félni, hogy néhány bányász leállása miatt akár a teljes rendszer összeomoljon, hiszen még ekkor is rengetegen maradnak. A hálózaton szinte lehetetlen csalni. A kriptovaluták elméletileg az úgynevezett 51 százalékos támadással támadhatók meg. Ebben az esetben a csaló magához ragadja a hatalom nagyobbik részét. Ehhez azonban hihetetlen mennyiségű bányászati felszereléssel kell rendelkeznie. Emellett hatalmas mennyiségű villamos energiát is fel kellene használnia. Ha ezt sikerülne bárkinek is elérnie, az képes lenne átírni a blokkláncban tárolt múltbéli tranzakciókat. Akár a saját címére is átutalhatná az érméket. A teljes hálózat méretére való tekintettel ilyen támadás még soha nem történt a Bitcoin történetében.
Hogyan bányásznak kriptovalutákat?
A bányászat kívülről nézve nagyon egyszerű. Annak, aki bányászni szeretne, be kell szereznie a megfelelő bányászati hardvert. Ezt követően csatlakoztatja azt egy kriptopénz (pl. bitcoin) hálózathoz. Ez speciális bányászati szoftver telepítésével történik. Az olyan kriptovaluták, mint a Monero, speciális hardver nélkül is bányászhatók. Mindössze egy böngészőre van szükség (néha a Monerót a bányász tudtán kívül, egy számítógépes vírus segítségével bányásszák).
Amint csatlakozik a hálózathoz, a bányászgépek, amelyek az algoritmus végrehajtásán „dolgoznak”, teljes sebességgel beindulnak. Az a bányász, amelyik először „megtalálja” a megfelelő karakterkombinációt, kibányászhatja az új blokkot. A fent említett, 1 bányászott blokkért járó jutalom mellett (a bitcoin esetében ez a jutalom most 12,5 BTC) a sikeres bányász a tranzakciós díjakat is megkapja a kriptopénz felhasználóitól.
Saját hardver
Minél nagyobb hálózati erővel rendelkezik egy bányász, annál nagyobb az esélye, hogy jutalmat kapjon egy-egy megtalált blokkért. Ha például egy vállalat a hálózat 20%-át ellenőrzi, akkor logikusan az újonnan bányászott bitcoinok 20%-át kapja meg. Ha kis cégről van szó, akkor a teljesítményt a százalék töredékében mérjük.
Így sok vállalat már nem bányászik teljesen függetlenül a saját hardverén. A SatoshiLabs cseh fejlesztői megoldást találtak ki erre a problémára. Amellett, hogy megalkották a világ első hardveres kriptopénztárcáját, a Trezort, feltalálták az úgynevezett poolt is.
Pool, vagyis a bányászok összefogása
A pool a kriptovaluták bányászatának a közösségi módja. Ennek lényege, hogy sok kis bányász csatlakozik egymáshoz. A kis bányászok egyedül aligha tudnának kriptovalutát bányászni. Együtt sokkal nagyobb esélyük van a jutalomra. A jutalom megszerzése után igazságosan osztják el azt egymás között, a nyújtott teljesítménynek megfelelően – ez egy elegáns és egyszerű megoldás.
Megéri kriptopénzt bányászni?
Ezt a kérdést minden gazdaságilag gondolkodó bányásznak fel kell tennie. Az interneten számos kalkulátor található, amelyek a kriptovaluta aktuális árfolyama, a villamos áram ára és a hardver teljesítménye alapján határozzák meg, hogy a bányászat nyereséges lesz-e.
Számoljuk ki példaként egy magyar bitcoinbányász helyzetét. Az egyik legújabb elérhető hardver, az ASICminer 8 Nano Prót vesszük alapul. A cikk írásakor a bitcoin ára körülbelül 39.700 dollár. Egy kWh áram ára átlagosan 37,5 HUF (0,12 USD). A kalkulátor szerint a hozam 4434 forint naponta, vagy 135.237 HUF havonta. A számítás nem tartalmazza a bányagép kezdeti költségeit.
A magyar környezetben az önállóan történő bányászat nem kifizetődő. Ettől függetlenül mindenkinek lehetősége van arra, hogy valamilyen poolhoz csatlakozzon.
Proof of work
Ez a cím magyarra úgy fordítható, hogy „a munka bizonyítéka”. A bányász a fent leírtak szerint speciális hardverrel végzi munkáját. Ez a hardver áramot fogyaszt, és így ellenőrzi a kriptopénz-tranzakciókat, azaz új blokkokat bányászik.
A Bitcoin-hálózat áramfogyasztása évről évre növekszik, amely tény hosszú idők óta kritikák tárgyát képezi. Ez a bányászati módszer azonban elvileg a legbiztonságosabb. A biztonságot pedig nem lehet megkerülni hihetetlenül nagy mennyiségű villamos energia felhasználása nélkül, ami végső soron senkinek sem érné meg.
A Proof of Work (PoW) kriptovaluták közé tartozik a bitcoin (BTC) és a litecoin (LTC).
Proof of Stake
A Proof of Workhoz képest a Proof of Stake („a letét bizonyítéka”) közel sem fogyaszt annyi energiát. Az ilyen típusú kriptovaluta-hálózatban a tranzakciókat nem bányászgépek erősítik meg. A fizetések feldolgozásáért azok a felhasználók felelnek, akik egy bizonyos coin minimális mennyiségét birtokolják. Ez az összeg általában nagyobb (például több ezer virtuális érme).
Az érméket az úgynevezett „stake-eléshez” egy képzeletbeli páncélteremben tárolják a hálózaton belül. Amint a tranzakció helyességét megerősítik, a felhasználó visszakapja azokat, beleértve a jutalmat is, amiért ideiglenesen rendelkezésre bocsátotta coinjait. Ha a bányászott blokkot hamisnak ítélik, a bányász nem kapja vissza az érméket (ez egyfajta büntetés).
Proof of Stake (PoS) algoritmuson alapszanak például a Dash (DASH), NEO és Cardano (ADA) kriptovaluták.
A kriptobányászat legális?
A világ legtöbb országában a bányászat teljesen legális. A bevételeket a vonatkozó törvények szerint jövedelemadóként adóztatják (mint például a szokásos üzleti tevékenységek esetében). Vannak azonban olyan országok, amelyek fontolóra vették vagy fontolgatják a tilalmat, köztük szerepel India és Japán. 2018-ban razzia történt egy kínai bányavállalat ellen. Ezen akadályok ellenére az ország egyértelműen az egyik legnagyobb bányásznak számít napjainkban.