Amint azt cikkünkben bemutatjuk, a bányászat minden coin életének szerves része. Egyszerre valósítja meg a rendszer megalkotójának elképzeléseit és védi a teljes hálózatot a rosszakaróktól. A következőkben arról lesz szó, hogy ki válhat bányásszá, és kinek éri meg a virtuális valuták bányászata 2026-ban.
Mit értünk kriptopénzbányászat alatt?
A kriptopénzbányászat biztosítja a blokklánchálózat zavartalan működését. Ugyanakkor ez a folyamat szolgál arra is, hogy új coinok kerüljenek forgalomba. Egyes kriptovaluták nem képesek a bányászat nélkül működni, ahogyan azt az alábbiakban is bemutatjuk. A bányászatra specializálódott vállalatok az egyéni bányászokkal közösen tartják fenn és működtetik a hálózatot, amely a nap 24 órájában, a hét minden napján üzemel.
A bányászat ellenőrzi a kriptovaluta-felhasználók közötti összes tranzakciót. Biztosítja, hogy ezek örökre a blokkláncba kerüljenek, vagyis a kriptopénz képzeletbeli főkönyvébe. A bányászok szintén rendelkeznek a teljes főkönyv egy-egy példányával. A blokklánc tehát sok, egymástól független és folyamatosan frissülő másolatként létezik. Ezért a kormányzatoknak gyakorlatilag semmilyen eszköz nem áll rendelkezésükre a korlátozásukra. Mivel bányászokból, és így az egymástól függetlenül létező főkönyvekből is megszámlálhatatlanul sok van, egy sikeres hackertámadás éppúgy szinte teljesen kizárható.
Fontos különbséget tenni: a bányászat csak az úgynevezett Proof of Work hálózatokra jellemző. A mai kriptopiac jelentős része, köztük az Ethereum is, már nem bányászattal működik, hanem letétbe helyezett coinokkal. Erről a cikk végén részletesen is írunk.
Miért bányásszuk a kriptopénzeket?
A legegyszerűbb válasz erre a kérdésre két szó: a decentralizáció és a biztonság. Satoshi Nakamoto, az első kriptopénz, a Bitcoin megalkotója a fehér könyvben határozta meg, hogy a kriptopénznek decentralizáltnak kell lennie.
Különösen a kezdeti időkben a Bitcoin hálózatán több száz, talán több ezer kis bányász működött. Lelkes rajongók voltak, és ebben az időben a bányászathoz csak egy egyszerű otthoni számítógépre volt szükségük. A jelenlegi állapotoktól eltérően nem voltak még olyan nagy entitások, akik a kriptopénzek legnagyobb részét bányászták volna. Ma már más a helyzet. A bányászathoz nagy mennyiségű energiára van szükség. Ezt az energiát főként speciális hardverek, elsősorban ASIC-bányászgépek üzemeltetésére használják fel.
Hogyan jönnek létre új coinok
A kriptopénz bányászatának az ideológiai okok mellett egészen gyakorlati céljai is vannak. A bányászat révén elsősorban új coinok kerülnek forgalomba. A bitcoin esetében ez 2024 áprilisa óta 3,125 BTC minden egyes kibányászott blokk után. A blokklánc pontosan ezekből az egyes blokkokból áll. Minden 210.000. kibányászott blokk után a sikeres bányásznak járó jutalom a felére csökken, ez az úgynevezett halving, magyarul feleződés. A legutóbbi feleződés 2024 áprilisában zajlott le, ekkor a jutalom 6,25 bitcoinról 3,125 bitcoinra esett. A következőt nagyjából 2028-ra várják. A jutalom csökkentése ezáltal a valuta előre tervezett deflációjához vezet. Ez a kriptovaluták világában igen gyakori beállítás.
Minél több bányász biztosít egy adott hálózatot, az azon futó kriptopénz annál biztonságosabb. Így nem kell attól félni, hogy néhány bányász leállása miatt a teljes rendszer összeomlik, hiszen még ekkor is rengetegen maradnak. A hálózaton szinte lehetetlen csalni. A kriptovaluták elméletileg az úgynevezett 51 százalékos támadással támadhatók meg. Ebben az esetben a csaló magához ragadja a számítási kapacitás nagyobbik részét. Ehhez azonban hihetetlen mennyiségű bányászati felszereléssel kell rendelkeznie. Emellett hatalmas mennyiségű villamos energiát is fel kellene használnia. Ha ezt sikerülne bárkinek is elérnie, az képes lenne átírni a blokkláncban tárolt múltbéli tranzakciókat. Akár a saját címére is átutalhatná az érméket. A teljes hálózat méretére való tekintettel ilyen támadás még soha nem történt a Bitcoin történetében.
Hogyan bányásznak kriptovalutákat?
A bányászat kívülről nézve nagyon egyszerű. Annak, aki bányászni szeretne, be kell szereznie a megfelelő bányászati hardvert. Ezt követően csatlakoztatja azt egy kriptopénz, például a bitcoin hálózatához. Ez speciális bányászati szoftver telepítésével történik. Az olyan kriptovaluták, mint a Monero, speciális hardver nélkül is bányászhatók. Mindössze egy böngészőre van szükség, sőt a Monerót néha a felhasználó tudtán kívül, egy számítógépes vírus segítségével bányásszák.
Amint csatlakozik a hálózathoz, a bányászgépek, amelyek az algoritmus végrehajtásán „dolgoznak”, teljes sebességgel beindulnak. Az a bányász, amelyik először „megtalálja” a megfelelő karakterkombinációt, kibányászhatja az új blokkot. A fent említett, 1 bányászott blokkért járó jutalom mellett, ami a bitcoin esetében jelenleg 3,125 BTC, a sikeres bányász a tranzakciós díjakat is megkapja a kriptopénz felhasználóitól. Ahogy a blokkjutalom feleződésről feleződésre zsugorodik, a bányászok bevételében a tranzakciós díjak aránya egyre nagyobb szerepet kap.
A kibányászott érméket érdemes azonnal biztonságos helyre mozgatni. Arról, hogy milyen tárolási megoldások léteznek, külön útmutatóban írtunk: mi az a kriptopénztárca és hogyan működik.
Saját hardver
Minél nagyobb hálózati teljesítménnyel rendelkezik egy bányász, annál nagyobb az esélye, hogy jutalmat kapjon egy-egy megtalált blokkért. Ha például egy vállalat a hálózat 20 százalékát ellenőrzi, akkor logikusan az újonnan bányászott bitcoinok 20 százalékát kapja meg. Ha kis cégről van szó, akkor a teljesítményt a százalék töredékében mérjük.
Így sok vállalat már nem bányászik teljesen függetlenül a saját hardverén. A SatoshiLabs cseh fejlesztői megoldást találtak ki erre a problémára. Amellett, hogy megalkották a világ első hardveres kriptopénztárcáját, a Trezort, feltalálták az úgynevezett poolt is.
Pool, vagyis a bányászok összefogása
A pool a kriptovaluták bányászatának a közösségi módja. Ennek lényege, hogy sok kis bányász csatlakozik egymáshoz. A kis bányászok egyedül aligha tudnának kriptovalutát bányászni. Együtt sokkal nagyobb esélyük van a jutalomra. A jutalom megszerzése után igazságosan osztják el azt egymás között, a nyújtott teljesítménynek megfelelően. Ez egy elegáns és egyszerű megoldás, ma pedig a kisbányászok gyakorlatilag kizárólag így jutnak rendszeres bevételhez.
Megéri kriptopénzt bányászni?
Ezt a kérdést minden gazdaságilag gondolkodó bányásznak fel kell tennie. Az interneten számos kalkulátor található, amelyek a kriptovaluta aktuális árfolyama, a villamos áram ára és a hardver teljesítménye alapján határozzák meg, hogy a bányászat nyereséges lesz-e.
Az eredmény három számon áll vagy bukik. A bitcoin árfolyama 2026-ban 66.000 dollár körül mozog, a történelmi csúcs 2025 októberében lépte át a 126.000 dolláros szintet. Két dolog viszont a bányász ellen dolgozik. A blokkjutalom a 2024-es feleződés után a felére esett, a magyar lakossági áram ára pedig a kedvezményes sáv fölött többszörösére ugrik, és egy folyamatosan üzemelő ASIC-gép ezt a sávot pár nap alatt kimeríti. Aki komoly nyereséggel számol, annak olcsó energiára és friss generációs hardverre van szüksége.
Fontos az is, hogy a bányászat földrajzilag átrendeződött. Néhány éve még Kína volt a bányászati nagyhatalom, 2021-ben azonban a helyi hatóságok teljes körűen betiltották a tevékenységet. A számítási kapacitás hónapok alatt máshová költözött, elsősorban az Egyesült Államokba, amely ma a bitcoinhálózat teljes teljesítményének nagyjából 38 százalékát adja. Mellette az olcsó energiával rendelkező országokban, például Kazahsztánban, Oroszországban és Kanadában megy jól a bányászat. Ennek mellékhatása, hogy a kapacitás közelebb került az olcsó és egyre gyakrabban megújuló energiaforrásokhoz.
Magyar környezetben az önállóan végzett bányászat nem kifizetődő. Valamilyen poolhoz csatlakozni gyakorlatilag kötelező. Őszintén meg kell mondanunk, hogy egy átlagos érdeklődőnek itthon ma egyszerűbb és olcsóbb közvetlenül megvásárolni a bitcoint, mint kibányászni. Hogy ezt hol teheti meg, azt a kriptobrókerek összehasonlításában néztük át.
Proof of work
Ez a cím magyarra úgy fordítható, hogy „a munka bizonyítéka”. A bányász a fent leírtak szerint speciális hardverrel végzi munkáját. Ez a hardver áramot fogyaszt, és így ellenőrzi a kriptopénz-tranzakciókat, azaz új blokkokat bányászik.
A Bitcoin-hálózat áramfogyasztása éveken át növekedett, amely tény hosszú ideje kritikák tárgyát képezi. Ez a bányászati módszer azonban elvileg a legbiztonságosabb. A biztonságot pedig nem lehet megkerülni hihetetlenül nagy mennyiségű villamos energia felhasználása nélkül, ami végső soron senkinek sem érné meg. Újabb becslések szerint a hálózat által elfogyasztott energia nagyjából fele már fenntartható forrásból származik.
A Proof of Work (PoW) kriptovaluták közé tartozik a bitcoin (BTC) és a litecoin (LTC).
Proof of Stake
A Proof of Workhoz képest a Proof of Stake, vagyis „a letét bizonyítéka” közel sem fogyaszt annyi energiát. Az ilyen típusú kriptovaluta-hálózatban a tranzakciókat nem bányászgépek erősítik meg. A fizetések feldolgozásáért azok a felhasználók felelnek, akik egy bizonyos coin minimális mennyiségét birtokolják és letétbe helyezik.
Az érméket az úgynevezett stakeléshez egy képzeletbeli páncélteremben tárolják a hálózaton belül. Amint a tranzakció helyességét megerősítik, a felhasználó visszakapja azokat, beleértve a jutalmat is, amiért ideiglenesen rendelkezésre bocsátotta a coinjait. Ha a jóváhagyott blokkot hamisnak ítélik, a validátor elbukja a letét egy részét, ez egyfajta büntetés. A működésről bővebben a stakingről szóló cikkünkben írtunk.
Proof of Stake (PoS) algoritmuson alapszanak például a Dash (DASH), a NEO és a Cardano (ADA) kriptovaluták. A legfontosabb változás azonban az Ethereumnál történt: 2022 szeptemberében a The Merge nevű frissítéssel a hálózat átállt Proof of Workről Proof of Stake-re. Az Ethereumot azóta nem lehet bányászni, a tranzakciókat validátorok hagyják jóvá, és a hálózat energiafogyasztása több mint 99 százalékkal csökkent. Ha valahol még azt olvassa, hogy az ether bányászható, az az információ elavult.
A kriptobányászat legális?
A világ legtöbb országában a bányászat teljesen legális. A legjelentősebb korlátozás a már említett 2021-es kínai tilalom volt, amely a kapacitás nagy részét az Egyesült Államokba terelte. Néhány további ország szintén fontolóra vette a tiltást vagy szigorú engedélyhez kötötte a tevékenységet, a bányászat mégis globálisan hatalmas iparág maradt, és az államok döntő többségében semmi nem korlátozza. Magyarországon a kriptopénz bányászata nem tiltott tevékenység.
A bányászatból származó bevétel adóköteles. Hogy pontosan milyen jogcímen és milyen kulcs szerint, az attól függ, magánszemélyként alkalmi jelleggel vagy vállalkozásként, üzletszerűen bányászik-e valaki, és hogy mikor váltja az érméket forintra. Ezt minden esetben a saját helyzetére vetítve kell tisztázni.
Ez a bekezdés általános tájékoztatás a cikk 2026 júliusi frissítésének állapota szerint, és nem minősül adótanácsadásnak. Az adószabályok változnak, az értelmezésük pedig esetenként eltérhet. Mielőtt bevallást ad be vagy nagyobb ügyletet köt, ellenőrizze a saját helyzetét adótanácsadónál vagy közvetlenül a NAV-nál.