A réz vagy a vas mellé állítva az irídium kibocsátása elenyésző. Évente mindössze néhány tonna kerül ki a bányákból. A szűk kínálat és a növekvő ipari kereslet együtt komoly áremelkedést tud okozni, ami befektetői szempontból érdekessé teszi a fémet. Ugyanez a szűkösség viszont a piacot rendkívül szeszélyessé is teszi.
Az irídium ára grammonként és troy unciánként
Egy fontos dolgot rögtön az elején tisztázni kell. Az irídiummal nem kereskednek klasszikus tőzsdén. Nincs rá határidős kontraktus, nincs hivatalos napi záróár. Az árat a nagy nemesfém-feldolgozók, elsősorban az Umicore és a Johnson Matthey teszik közzé kereskedői jegyzés formájában.
Ezért fordulhat elő, hogy két forrás egészen eltérő számot mutat ugyanarra a napra. Az árat amerikai dollárban adják meg troy unciánként, ami körülbelül 31,1 grammnak felel meg.
Mi az irídium és mire használják?
Az irídium a platinafémek csoportjába tartozik. A természetben csak nagyon kis mennyiségben fordul elő, ezért a világ egyik legritkább nyersanyagának számít.
Az ipar katalizátorokhoz, elektronikai termékekhez és űrtechnikai eszközökhöz használja. A vegyiparban a kőolajtermékek feldolgozásában és a gyógyszergyártásban is szerepet kap. Kiváló elektromos tulajdonságai miatt gyakran találkozunk vele érintkezőkben, elektródákban és gyújtógyertyákban.
A legizgalmasabb felhasználás azonban ma a hidrogéné. A PEM típusú elektrolizálók, amelyek membrános technológiával bontják vízre a hidrogént, ma nem működnek irídium nélkül. Erről a jövőbeli kilátásoknál még bővebben lesz szó.
A világ irídiumtermelése
Az irídium jórészt a platinabányászat melléktermékeként keletkezik, ezért az éves kibocsátás rendkívül alacsony. Összesen körülbelül 7 tonna jön ki belőle egy év alatt, ami világviszonylatban nevetségesen kevés.
A termelés több mint 80 százaléka a Dél-afrikai Köztársaságból származik. Kisebb mennyiséget bányásznak Oroszországban és Zimbabwében is.
Ez az erős dél-afrikai függés a piac legnagyobb gyenge pontja. Egy áramszünetsorozat vagy egy hosszabb sztrájk az ottani platinabányákban azonnal érezhető hiányt okoz, mert nincs mihez nyúlni.
Az irídium árának történelmi alakulása
Az irídium ára történelmileg több nagy kilengésen ment keresztül.
A 20. század első felében egy uncia nagyjából 10 dollárt ért. A hetvenes évek közepén az űripar kereslete miatt meredek emelkedés indult, és 1979-ben az ár elérte az akkor rekordnak számító 800 dollárt. Ez több mint kétszerese volt az arany akkori jegyzésének. Utána viszont zuhanás következett, mert a kereslet visszaesett, és megjelentek azok a technológiák, amelyek más fémekkel váltották ki az irídiumot.
2021-ben az ár unciánként körülbelül 6 300 dollárig kúszott, ami akkori csúcsnak számított. 2022 és 2024 között ennél lejjebb, nagyjából 4 000 és 5 000 dollár között mozgott a jegyzés.
2025 és 2026 azonban komoly áremelkedést hozott, és az irídium új történelmi csúcsra került. A cikk 2026. júliusi frissítésekor az Umicore unciánként körülbelül 7 900 dollárt jegyez, más forrásoknál viszont ennél magasabb, akár 9 200 dollár körüli árakkal is találkozni.
Az irídium árának jövőbeni kilátásai
A következő évek fő története a zöld hidrogén. A PEM elektrolizálók irídium nélkül egyelőre nem működnek, és ha a hidrogéngyártás ilyen módon tényleg felfut, a kereslet 2030-ig messze meghaladhatja a nagyjából 7 tonnás éves kínálatot.
Ebből fakad a szerkezeti hiány kockázata. A piac parányi, az új kínálat pedig azon múlik, mennyi platinát hoznak felszínre a Dél-afrikai Köztársaságban. Az irídium emiatt érdekes, ugyanakkor nagyon ingadozó lehetőség, hasonlóan más nemesfémekhez, például a palládiumhoz.
Egy dolgot érdemes külön kiemelni, mert sok cikkben pont fordítva szerepel. Az elektromos autók terjedése az irídium hagyományos felhasználását nem növeli, hanem csökkenti. Gyújtógyertya és kipufogó-katalizátor ugyanis csak belső égésű motorban van. Az akkumulátoros autóban egyik sincs.
Konkrét célárat nem adunk meg. Egy ilyen szűk és jegyzésfüggő piacnál a pontos szám találgatás lenne, és a korábbi cikkverziók árcéljai sem állták ki az idő próbáját.
Felhívjuk a figyelmét, hogy a cikk tartalma nem minősül befektetési ajánlásnak.
Hogyan kereskedjünk irídiummal?
Itt jön a kellemetlen rész. Mivel az irídiumot nem jegyzi tőzsde, nincs rá határidős szerződés, opció vagy CFD sem. Aki tehát közvetlenül szeretné megvenni, annak marad a fizikai fém, jellemzően rúd vagy szemcse formájában, nemesfém-kereskedőn keresztül.
A fizikai vásárlásnak viszont borsos ára van. A vételi és az eladási jegyzés között gyakran tíz százalék feletti a különbség, ehhez jön a tárolás és a szállítás. Rövid távú kereskedésre ez alkalmatlan.
A gyakorlatban a legtöbb magánbefektető közvetve fér hozzá a témához. Vagy platinabányász és nemesfém-feldolgozó vállalatok részvényein keresztül, vagy szélesebb árupiaci ETF-eken át. Az árat egyébként troy unciában (jelölése oz) adják meg, ugyanúgy, mint az arany vagy az ezüst esetében.
Az irídium azoknak való, akik hosszabb távra terveznek, és a portfóliójuk kis részével szeretnék megjátszani a hidrogéngazdaság témáját. Aki csak szeretné szélesíteni a kitettségét, annak jóval likvidebb megoldást kínálnak a hagyományos nyersanyagpiacok.
Mi befolyásolja az irídium árát?
Az árat mindenekelőtt a kínálat oldala mozgatja. Számít, mennyi platinaérc kerül a felszínre, milyen mélyről kell kitermelni, és mennyire zavartalan a dél-afrikai bányák működése.
A kereslet oldalán ma a hidrogéntechnológia a legfontosabb tényező, mellette pedig az elektronikai és a vegyipari felhasználás. Ha megjelenik egy olyan eljárás, amely kevesebb irídiummal is beéri, az gyorsan lehűtheti a piacot.
A többi nemesfémhez képest az irídium ára szélsőségesen ugrálhat. Egyetlen nagyobb megrendelés vagy egy termeléskiesés akár hetek alatt is átírhatja a jegyzést, egyszerűen azért, mert a piac ehhez elég kicsi.