A leírtak nem számítanak befektetési tanácsadásnak. Részvények vásárlásakor mindig konzultáljon szakértővel. Csak olyan eszközökbe fektessen, amelyek esetleges elvesztése nem veszélyezteti a pénzügyi biztonságát.
Nasdaq
A Nasdaq egy amerikai részvényindex, amely a technológiai és kommunikációs iparágak vállalatainak értékpapírjait tartalmazza. Az indexet 1971-ben alapították, és a széles Nasdaq Composite több ezer részvényből áll. A Nasdaq a technológiai vállalatok egyik legrangosabb indexének számít. Gyakran hasonlítják a Dow Jones ipari átlagához vagy az S&P 500-hoz. A Nasdaq mindezeken túl az elektronikus tőzsdei rendszeréről is híres, ami az induláskor egyáltalán nem számított elterjedtnek.
Érdemes tudni, hogy a köznyelvben Nasdaq alatt sokszor nem a Compositét értik, hanem a szűkebb Nasdaq 100 indexet. A legtöbb ETF és CFD is ez utóbbira épül, ezért vásárlás előtt mindig nézze meg, melyiket követi a kiszemelt termék.
A Nasdaq nagy potenciállal rendelkezik, különösen azért, mert a nagyon dinamikusan fejlődő informatikai és kommunikációs szektor vállalatai szerepelnek benne. Ezek olyan vállalatok, amelyek innovációt kínálnak, éppen ezért nagy nyereséget tudnak termelni. Ez megfelelően tükröződik a részvényárfolyamuk növekedésében. A másik oldalról viszont a technológiai koncentráció az index legnagyobb kockázata is.
NYSE
A New York-i tőzsde (NYSE) saját, széles indexe a NYSE Composite Index, amely a tőzsdén jegyzett törzsrészvényeket fogja össze. Az intézmény maga 1792-ig vezeti vissza a történetét, a mai formájában számított összetett indexet viszont az 1960-as évek óta közlik. A legnagyobb és legfontosabb, jórészt amerikai székhelyű vállalatok értékpapírjait tartalmazza, több ezer részvényt.
Itt egy elterjedt keveredést tisztázunk. A NYSE Composite nem azonos a NYSE American Composite indexszel, amely a korábbi American Stock Exchange kisebb vállalatait követi. A kettőt sok magyar nyelvű forrás egy kalap alá veszi.
Az index fő erénye a szélessége. Sokkal kevésbé függ a technológiai óriásoktól, mint a Nasdaq, és a pénzügyi szolgáltatások, az ipar, az egészségügy és az energetika egyaránt komoly súlyt kapnak benne. Hogy ez előny vagy hátrány, az attól függ, mit vár a következő évektől. Ha azon gondolkodik, hogy amerikai vagy európai részvényekbe fektessen-e, olvassa el a legjelentősebb európai részvényindexekről szóló összeállításunkat is.
Dow Jones ipari átlag (DJIA)
A Dow Jones indexet (DJIA) 1896-ban alapították. 30 kiválasztott amerikai vállalatot tartalmaz, amelyek különböző ágazatokban, például a pénzügyi szolgáltatások, a nehézipar, az egészségügy és az információtechnológia területén tevékenykednek.
A DJIA az Egyesült Államok egyik legfontosabb indexe, és elsősorban a benne szereplő minőségi és sikeres vállalatok miatt tartja meg a potenciálját. Ezek közé tartozik az Apple Inc (AAPL), a Microsoft (MSFT), a JPMorgan Chase & Co (JPM) és a Coca-Cola Company (KO).
Egy sajátosságát viszont sokan nem ismerik. A DJIA árfolyamsúlyozott index, vagyis nem a vállalatok mérete határozza meg a súlyukat, hanem a részvények névleges árfolyama. Egy magas árfolyamú, közepes méretű cég ezért nagyobb hatással lehet az indexre, mint egy sokkal értékesebb, de olcsóbb papírokkal kereskedő óriás. Ez ma már inkább történelmi örökség, mint átgondolt módszertan.
DAX (Deutscher Aktienindex)
A DAX (Deutscher Aktienindex) Németország fő részvényindexe, amely a 40 legnagyobb és legfontosabb német vállalatot tartalmazza. Fontos, hogy a régebbi cikkek még DAX 30-ként emlegetik, a bővítés 2021 szeptemberében történt meg. A DAX-ot 1988-ban alapították, és azóta Európa egyik legrangosabb és legelismertebb részvényindexévé vált. Az indexben szereplő vállalatok például az autóipar, a vegyipar, a pénzügyi szolgáltatások vagy a technológia területeinek képviselői.
A befektetők nagy növekedésre számíthatnak, mivel Németország Európa és a világ egyik legerősebb gazdaságának számít. Ez hozzájárul mind a DAX index stabilitásához, mind a növekedési potenciálhoz.
Ugyanakkor az indexben viszonylag kevés vállalat szerepel, ezért gondosan válogatják ki őket, és szigorú kritériumoknak kell megfelelniük. Ezek közé tartozik a megfelelő piaci kapitalizáció és a szabad közkézhányad, a tőzsdei forgalom, valamint a jövedelmezőség, amelyet a felvétel előtt pozitív EBITDA-val kell igazolni. A 2020-as Wirecard-botrány után szigorodtak a szabályok, a tagoknak azóta határidőre kell közzétenniük a jelentéseiket. Osztalékfizetés viszont nem feltétel, ezt sok leírás tévesen állítja. Egy vállalat később kizárható, ha már nem felel meg a kritériumoknak. A felülvizsgálatot az index adminisztrátora, a Deutsche Börse végzi, évente több alkalommal.
Nikkei 225
A Nikkei 225 a japán gazdaság fő részvényindexe. A 225 legnagyobb és legfontosabb japán vállalatot tartalmazza. A Nikkei 225-öt 1950-ben alapították, és azóta a japán pénzügyi piac egyik legfontosabb mutatójává vált. Az indexben szereplő vállalatok számos gazdasági ágazatot képviselnek. Vannak például autóipari vállalatok (Toyota, Honda), elektronikai vállalatok (Sony, Panasonic), az egészségügyi ágazatban működő vállalatok (Takeda Pharmaceutical, Astellas Pharma) vagy pénzügyi szolgáltatók (Mitsubishi UFJ Financial Group, Mizuho Financial Group).
Ennél az indexnél egy régóta ismételt állítást kell helyretenni. Sok magyar nyelvű cikk máig azt írja, hogy a Nikkei évtizedek óta stagfláció miatt szenved. Ez két okból sem állja meg a helyét.
Egyrészt Japán problémája nem stagfláció volt, hanem éppen az ellenkezője. Az 1990-es évek elején kipukkadt eszközárbuborék után az ország tartós defláció és stagnálás időszakát élte át, amelyet elveszett évtizedeknek szoktak nevezni. A stagfláció ehhez képest lassuló gazdaságot jelent magas inflációval, ami nem ez a helyzet volt.
Másrészt a történet lezárult. A Nikkei 225 2024 februárjában végre átlépte az 1989 decemberében beállított rekordját, amelyre több mint 34 évet kellett várni, és azóta már többször új csúcsokat jegyzett. A fordulat mögött több tényező áll egyszerre: a Tokiói Értéktőzsde nyomása azokra a cégekre, amelyek tartósan a saját könyv szerinti értékük alatt forogtak, a részvény-visszavásárlások és osztalékok bővülése, a gyenge jen által támogatott exportőrök, valamint az, hogy Japánban visszatért a mérsékelt infláció, és a jegybank 2024 márciusában kivezette a negatív kamatot.
Ez nem jelenti azt, hogy innentől garantált a további emelkedés. Csak annyit, hogy a japán piacot ma már nem lehet a régi, örökké lapos indexként leírni. Ha a Nikkei 225-öt szeretné megvásárolni, akkor a JAP225-ös tickert kell keresnie az XTB brókernél.
A lakossági CFD-számlák 77%-án veszteség keletkezik.
Hang Seng Index
A Hang Seng Index (HSI) egy részvényindex, amely a Hongkongban jegyzett legnagyobb és legfontosabb vállalatok részvényeit tartalmazza. A HSI-t 1969-ben alapították. Azóta Kelet-Ázsia egyik legfontosabb indexe, mivel Hongkong a világ ezen részén az egyik legfontosabb pénzügyi központnak számít.
A tagok számáról érdemes tudni, hogy az régóta mozgásban van. Az indexgazda 2021-ben döntött a bővítésről, azóta fokozatosan emelik a szereplők számát, ezért a régebbi cikkekben szereplő értékek elavultak. A pontos aktuális összetételt a Hang Seng Indexes oldalán lehet ellenőrizni.
A HSI-ben szereplő főbb cégek között olyan, Hongkongban jegyzett bankok szerepelnek, mint a HSBC és a Standard Chartered. Olyan nagy konglomerátumokat is tartalmaz, mint a China Mobile vagy az AIA Group. Az elmúlt években az index súlypontja érezhetően a szárazföldi kínai technológiai vállalatok felé tolódott, ami egyszerre jelent nagyobb növekedési lehetőséget és nagyobb szabályozói kockázatot. A Hang Seng Index a befektetők által közkedvelt XTB brókercégnél HKComp ticker alatt vásárolható meg.
FTSE 100
Az FTSE 100 az Egyesült Királyság legismertebb részvényindexe, amelyet 1984-ben indítottak. A Londoni Értéktőzsdén kereskedett 100 legnagyobb és leglikvidebb vállalatot tartalmazza. Az FTSE 100-ba történő befektetés hosszú távú növekedési potenciált kínál, különösen az indexben szereplő cégek megfelelő kiválasztása révén. Az FTSE 100 számítása az egyes vállalatok részvényeinek piaci értékén alapul, azaz az összes kibocsátott részvény értékének és aktuális árfolyamának szorzatán. Az FTSE 100 index az XTB-n az UK100 ticker alatt található meg.
Az FTSE 100 részvényei közé tartozik többek között a BP plc (BP) petrolkémiai konglomerátum, a HSBC Holdings plc (HSBA) bank, az Unilever plc (ULVR) élelmiszergyártó és az AstraZeneca plc (AZN) gyógyszeripari vállalat.
Egy megjegyzés a végére. Az FTSE 100 tagjainak bevétele túlnyomó részt külföldről érkezik, ezért az index sokkal inkább a globális kereslet és a font árfolyamának mutatója, mint a brit belgazdaságé. Aki kifejezetten a brit gazdaságra szeretne fogadni, annak a szélesebb hazai indexeket érdemes megnéznie.