Nyugat-Európa fejlett gazdaságának indexeiről van szó, amelyek komoly és viszonylag stabil növekedési kilátásokkal rendelkeznek. A részvényindexek értékét pontokban adják meg. A pontok növekedése vagy csökkenése egyszerűen azt jelenti, hogy az adott index jól vagy épp negatívan teljesít-e.
Az egyes indexeknél a kiindulási értéket és a hosszú távú irányt írjuk le. Az aktuális pontértéket szándékosan nem szögezzük le, mert az minden kereskedési napon változik, és egy cikkben pár hét alatt elavulna. Az élő árfolyamot a bróker platformján vagy az indexgazda oldalán érdemes megnézni.
Az egyes kiválasztott társaságok esetében, akiket megemlítünk a cikkben, zárójelben feltüntetjük a hozzájuk tartozó tickert is a hazai tőzsdéjükön.
FTSE 100
Az FTSE 100 a brit részvényeket tömörítő index. A Londoni Értéktőzsdén (LSE) jegyzett legnagyobb és legjelentősebb társaságokat tartalmazza. Az index a 100 legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező vállalatot tömöríti, és a brit részvénypiac teljesítményét tükrözi. Olyan vállalatok tartoznak bele, mint a BP (BP), a HSBC (HSBA), az Unilever (ULVR) vagy a GSK (GSK), amely 2022-ben rövidítette le a nevét a korábbi GlaxoSmithKline helyett.
Egy jól diverzifikált indexről van szó, amely különböző ágazatok vállalatait foglalja magába. Ez lehetővé teszi a befektetők számára, hogy egyszerre fektethessenek be a bankszektorba, az energetikai ágazatba, a nehéz- vagy a gyógyszeriparba. Az indexet 1984-ben alapították, akkori értéke 1000 pont volt. Azóta ennek a többszörösén áll, vagyis hosszú távon egyértelműen emelkedő pályán mozgott.
CAC 40
Ez az index Franciaország 40 legnagyobb cégét tartalmazza, amelyekkel a párizsi Euronexten kereskednek. A CAC 40 legjelentősebb társaságai például a L’Oréal (OR), a TotalEnergies (TTE), a Sanofi (SAN), a BNP Paribas (BNP) és az Airbus (AIR).
Itt egy gyakori félreértést érdemes tisztázni. Az olajcéget sok magyar nyelvű összefoglaló ma is Totalként említi, a vállalat azonban 2021 óta hivatalosan TotalEnergies néven működik, a párizsi tickere pedig TTE lett a régi FP helyett.
Az indexet 1987-ben alapították. Akárcsak az FTSE 100 esetében, itt is stabil teljesítménynek lehetünk a tanúi. Megalakulásától kezdve az egyik legjelentősebb európai részvényindexszé nőtte ki magát. Összetétele rendszeresen aktualizálásra kerül, a piac változásainak függvényében.
A CAC 40 abban tér el a többi európai részvényindextől, hogy a francia vállalatokon kívül olyan külföldi társaságok is helyet kaptak benne, amelyek jelentős hatással vannak a francia piacra. Ennek köszönhetően a CAC 40 még inkább diverzifikált. Ellentétben például az FTSE 100-zal, amely kizárólag Nagy-Britannia vállalatait tartalmazza, vagy a német DAX-szal, amely a német részvényeket tömöríti. A DAX-ot egyébként sok cikk máig DAX 30-ként emlegeti, pedig 2021 szeptembere óta 40 társaságot tartalmaz.
IBEX 35
A spanyol részvényeket az IBEX 35 indexben találjuk meg, amelyet a Madridi Értéktőzsdén mutattak be 1992-ben, 3000 pontos értékkel. Létrejötte óta az index ára a piac alakulásával és Spanyolország gazdasági helyzetével együtt változott, összességében a kiindulási szint többszörösére emelkedett. Olyan vállalatok találhatók meg benne, mint a Banco Santander (SAN) bank, a Telefónica (TEF) mobilszolgáltató, az Inditex (ITX) ruházati cég, vagy az Iberdrola (IBE) energetikai vállalat.
Érdekes módon 2007-ben az IBEX 35 a legjobban teljesítő részvényindex volt az egész világon. A spanyol részvénypiac ebben az időben erős gyarapodásnak indult, amelyet elsősorban az ingatlan- és építőszektor növekedése alapozott meg. Ha Európa hasonló ingatlanboomba csöppenne, a szituáció a jövőben is megismétlődhet.
AEX
Az AEX (Amsterdam Exchange Index) a holland tőzsde részvényindexe. Fontos frissítés, hogy az index már nem 25 tagú. Az Euronext 2025-ben kibővítette az AEX-et, azóta 30 társaságot foglal magába. A régebbi magyar nyelvű leírások jelentős része még mindig 25 céget említ.
Az indexet 1983-ban alapították, 100 pontos kezdőárfolyammal. Azóta számtalanszor átdolgozták, ma pedig az egyik legstabilabb és legjobban teljesítő európai indexnek számít, értéke a kiindulási szintnek a többszöröse. Az index viszonylag nagy veszteségeket szenvedett el 2007 és 2009 között.
Az AEX indexben ott találjuk az Unilevert (UNA), az ING (INGA) bankcsoportot, a Shell olajvállalatot vagy a Philipset (PHIA). A Shellt sok forrás máig Royal Dutch Shellként emlegeti, a vállalat azonban 2022-ben egyszerűsítette a nevét és a részvényszerkezetét, azóta egyszerűen Shell. Ezek a vállalatok különböző ágazatokat képviselnek, és különböző nagyságúak, amely megint a diverzifikációt növeli. A holland gazdaság a magas termelékenységéről, valamint a nemzetközi kereskedés iránti nyitottságáról ismert.
SMI
Az SMI (Swiss Market Index) a svájci SIX Swiss Exchange legjelentősebb részvényindexe. Története 1988-ban kezdődött, 1500 pontos értékkel. Azóta többszörösére nőtt, a pontos aktuális szintet viszont itt sem érdemes egy cikkben rögzíteni.
Az SMI index a svájci piac 20 legnagyobb és legjelentősebb társaságát tartalmazza. Ilyen például a Nestlé (NESN), a Roche (ROG), a Novartis (NOVN) vagy az UBS Group (UBSG). Súlyozott indexről van szó, ami azt jelenti, hogy nagyobb súlyt képviselnek benne azok a vállalatok, amelyek nagyobb piaci kapitalizációval rendelkeznek. Az SMI-re gyakran hivatkoznak úgy, mint a világ egyik legstabilabb részvényindexére. Az általa tömörített legjelentősebb ágazatok közé tartozik az élelmiszeripar, a gyógyszeripar és a bankszektor.
Egy apróság, ami később még fontos lesz. Svájc nem tagja az eurózónának, ezért a svájci óriáscégek nem kerülhetnek be az eurózónás indexekbe. Erre a cikk végén visszatérünk.
BEL 20
A BEL 20 a belga Euronext Brussels belga tőzsde fő részvényindexe már 1991 óta. A piaci kapitalizáció és kereskedési volumen szerinti 20 legnagyobb belga társaság teljesítményét figyeli. Eredetileg 1000 pontra árazták be. Az index értékét pontokban és nem dollárban mérik, ezt a keveredést sok összefoglalóban látni.
A BEL 20 legjelentősebb társaságai között találjuk az AB InBev (ABI) italgyártót, a KBC Group (KBC) pénzügyi csoportot, az Engie (ENGI) energetikai vállalatot, valamint a Colruyt (COLR) kiskereskedelmi láncot. Érdekességképpen megemlítjük, hogy az elsőként említett AB InBev 2008-ban a teljes index jelentős hányadát, nagyjából a negyven százalékát tette ki. Ebben az esetben tehát nem beszélhetünk olyan szintű diverzifikációról, mint a többi nemzeti index esetében. A cég súlyát ezért a későbbiekben csökkentették, hogy több teret adjanak az egyéb társaságoknak is.
Euro Stoxx 50
Végül, de nem utolsósorban bemutatjuk az Euro Stoxx 50 indexet. Összesen 50 részvényt foglal magában, méghozzá kizárólag az eurózóna országaiból. Az indexgazda STOXX szerint jelenleg nyolc ország vállalatai szerepelnek benne: Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország.
És itt jön az a tévedés, amelyet a magyar nyelvű leírások makacsul ismételnek. Az Euro Stoxx 50-ben nincs benne a Nestlé. Nem is lehet, mert svájci vállalat, Svájc pedig nem tagja az eurózónának. A svájci óriáscégek a szélesebb Stoxx Europe 50 indexben szerepelnek, az eurózónás változatban nem.
Az indexben ténylegesen olyan cégek találhatók, mint az LVMH, a SAP, a Siemens, az ASML, az Allianz vagy a TotalEnergies. Az összetétel évente felülvizsgálatra kerül, ezért a konkrét névsor változhat.
Az Euro Stoxx 50-et 1998-ban alapították, és ma az egyik legnagyobb és legfontosabb európai részvényindex. Eredeti értéke 3000 pont volt. Az árindex hosszú távon számottevően szerényebben teljesített, mint a legtöbb nemzeti index, amit sokan az index bankszektor felé billenő összetételével magyaráznak. Ez a kép viszont csalóka, mert az árindex nem tartalmazza az osztalékokat, az eurózónás blue chipek pedig hagyományosan bőkezű osztalékfizetők. A teljes hozamot mérő Euro Stoxx 50 Total Return sokkal kedvezőbb képet mutat, és a legtöbb ETF is ehhez a logikához igazodik.
Az Euro Stoxx 50 a nehézipar, a bankszektor, a szolgáltatási ágazat, valamint egyéb szektorok cégeit tömöríti. Az Euro Stoxx 50-et az európai piac és gazdaság fontos mutatójának tartják.