Az első Bitcoin-blokk kibányászása óta több mint másfél évtized telt el, maga a Bitcoin ennek ellenére alapjaiban keveset változott. A Taproot volt az utóbbi években az egyetlen olyan módosítás, amely a protokoll szintjét érintette.
Konzervatív kriptopénz
Még ha ez a kriptopénzek területén egy kicsit paradoxnak hangzik, magát a Bitcoint igencsak konzervatívra tervezték. Ami nem „hiba”, és nem is káros. Épp ellenkezőleg, ez inkább amolyan funkció. A Bitcoin részben annak is köszönheti kiszámíthatóságát, hogy nagy valószínűséggel semmilyen alapvető változást nem fognak kieszközölni a kódjában.
A Bitcoin monetáris politikáját tekintve is konzervatív, soha nem lesz belőle 21 milliónál több. Ugyanakkor a Bitcoin hálózatának működése következetes. Változatlan specifikáció közé tartozik ezenfelül a bányászat is. A bányászok átlagosan minden 10. percben egy tranzakciócsomagot, vagyis blokkot adnak hozzá a blokklánchoz. A blokkonkénti jutalom négyévente feleződik, a 2024 áprilisi felezés óta 3,125 BTC.
A hálózat egy másik tulajdonsága a kétkulcsos kriptográfia, amely nyilvános kulcsok segítségével teszi lehetővé a BTC fogadását, privát kulcsok segítségével pedig annak elköltését.
A Taproot előtti utolsó nagyobb frissítés a Bitcoin hálózatán SegWit néven vált ismertté. A változtatást 2017-ben fogadták el a bányászok, onnantól kezdve a Bitcoin blokklánca tárhely tekintetében takarékosabb lett, illetve a felhasználóknak is kevesebb díjat kell fizetniük, ha olyan címet használnak, amely „3″-mal vagy „bc1″ karakterekkel kezdődik.
A decentralizáció mindennek az alapja
Mivel a Bitcoin-hálózatot decentralizált módon több entitás is használja, egy új fejlesztés sikeres implementálása mindig kisebb csodával ér fel. Alapvetően a legtöbb ilyen entitásnak konszenzusra kell jutnia egymással: a bányászoknak, a felhasználóknak, a fejlesztőknek és a csomópontok (nodes) fenntartóinak.
Ha a bányászok, általában egy nagyobb bányászpoolon belül, kitalálnak valami felesleges vagy éppen veszélyes fejlesztést, azt nem futtathatják le minden áron. Azokat még át kell „nyomniuk” a többi csomópont-üzemeltetőn, akiknek a kibányászott blokkokat nem feltétlenül kell beilleszteniük a saját Bitcoin-főkönyvükbe (blokkláncba), vagyis az ilyen blokkok „semmire” nem lesznek jók, mivel nem tartják tiszteletben a hálózat többi részét.
Ilyen elutasítás ment végbe 2017-ben is, amikor bányászok egy része meg szerette volna növelni a Bitcoin-blokkoknak a méretét. Ez a szélsőséges és ellentmondásos javaslat kisebb polgárháborút robbantott ki a közösségben. Szerencsére azonban a változást a felhasználók „alulról” elutasították. A Taproot esetében ezzel szemben egy hasznos fejlesztésről volt szó, a bányászpoolok közötti egyetértés pedig nagyobb problémák nélkül létrejött.
Frissítés megerősítve, majd 2021 novemberében élesítve
2021 júniusában hosszú idők után, a fejlesztés előkészítési „útja” több mint egy évig tartott, a bányászoknak sikerült egyetértésre jutniuk, és elindították az ún. „lock in” fázist. Ez egyfajta megerősítés, a fejlesztés hálózatba történő zárolása volt.
Az éles kapcsolásra 2021. november 14-én került sor, a 709 632-es blokknál. Azóta a Taproot a Bitcoin protokolljának állandó része. Ellentétben a 2017-es blokkméret-vitával, itt nem lett hasadás, a hálózat egyben maradt.
Mit tartalmaz a Taproot?
Már tudjuk, milyen folyamatok vezettek el a frissítéshez. Lássuk most, milyen konkrét változásokat hozott a BIP 341 kóddal jelölt Taproot hálózatfejlesztés.
Még nagyobb magánélet-védelem mindenkinek
Az első nagy változás a magánélet védelmét érinti. Sokan úgy gondolják, hogy a Bitcoin anonim. Ez azonban nem így van, valójában csak pszeudoanonim. Amennyiben valaki, legyen az adóhivatal vagy tőzsde, valakinek a Bitcoin-címét képes annak a személyével azonosítani, akkor annak a tranzakciói áttekinthetővé és lekövethetővé válnak.
A Taproot elve az, hogy egy összetett, több feltételt tartalmazó tranzakció kívülről ugyanúgy néz ki, mint egy hétköznapi utalás. A blokkláncra csak a ténylegesen teljesült feltétel kerül fel, a többi rejtve marad. Egy többaláírásos vagy időzáras konstrukció így nem különböztethető meg egy egyszerű fizetéstől.
A gyakorlatban ez a védelem szerényebb lett annál, mint amit 2021-ben vártak tőle. Nem azért, mert a technológia rossz, hanem mert a Taproot típusú címek elterjedése lassabb volt a vártnál, és a magánélet leginkább akkor javul, ha sokan használják ugyanazt a formátumot.
Schnorr-aláírások, „Bitcoin által szabadalmaztatva”
A Taproot frissítés egy másik részét Schnorr német matematikusról nevezték el. Ő volt az, aki szabadalmaztatta a tranzakciók biztonságos aláírására szolgáló algoritmikus eljárását. Bár a szabadalom 2008-ban lejárt, Satoshi Nakamoto azt mégsem használta fel a Bitcoin esetében. Több mint egy évtized késéssel, a Taprootban érkezett meg a hálózatra.
És mit hozott magával ez a technológia? Elsősorban adattakarékosságot, amelyre azért van szükség, mert a blokklánc minden egyes tranzakcióval nagyobb és nagyobb. A Schnorr-aláírások összevonhatók, vagyis több aláírás egyetlen aláírásként jelenik meg a láncon. Egy ötszereplős multisig tranzakció ettől nemcsak kisebb lett, hanem olcsóbb is. A teljes hálózat munkája ezáltal hatékonyabb, és így több felhasználót tud kiszolgálni.
Okosszerződések – végre a Bitcoinon is
A legtöbb kriptorajongó az okosszerződést mint olyat az Ethereummal azonosítja. A Bitcoinnak mindig is volt saját szkriptnyelve, csak sokkal szűkebb és drágább volt annál, hogy komolyabb logikát lehessen ráépíteni. A Taproot ezen javított.
A Bitcoin-hálózat felhasználói például időzárat programozhatnak, amely csak egy megadott idő után oldja ki a bitcoinokat. Ily módon lehetővé válik az „okos spórolás” például a gyermekeink számára, akik így nem költik el idő előtt a bitcoinokat.
Tovább javult ezenfelül az ún. multisig lehetőség is. Ez egy olyan funkció, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos BTC-összeg több privát kulcshoz tartozzon. Akárcsak egy nagyobb cég esetében, amelyet egy több személyből álló igazgatóság vezet, az egyes tulajdonosok itt is „szavazhatnak”. Amennyiben 5 tulajdonosból 3 egyetért, akkor a BTC elkölthető. Ez a megoldás a Taproot óta olcsóbb és a kívülálló számára láthatatlan, ami vállalati és letéti felhasználásnál valódi előny.
Nagy fejlesztés, nagy elvárások
Érdemes őszintén mérleget vonni, mert a Taproot körüli várakozások és a tényleges hatás nem teljesen fedik egymást.
Ami beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a hálózat egy sikeres, vita nélküli frissítésen esett át, a multisig és az összetettebb konstrukciók olcsóbbak és diszkrétebbek lettek, a Lightning Network pedig hatékonyabb csatornákat kapott.
Ami viszont senkinek nem volt a tervrajzán: 2023 elején az Ordinals nevű megoldás éppen a Taproot által megnyitott lehetőséget használta ki arra, hogy képeket és szöveget írjon közvetlenül a blokkláncra. Ebből nőtt ki az inscriptionök, a BRC-20 tokenek, majd 2024-ben a Runes hulláma. A hatás kettős. A hálózat forgalma és a bányászok díjbevétele megugrott, ami hosszú távon fontos, hiszen a blokkjutalom folyamatosan csökken. Ugyanakkor a tranzakciós díjak időszakonként elszálltak, és a blokklánc mérete gyorsabban nőtt. A közösség egy része máig hibának tartja, hogy ez egyáltalán lehetségessé vált.
Ez a történet jó tanulság arról, hogyan működik egy nyílt protokoll. Egy szűk technikai módosítás olyan használati módokat nyithat meg, amelyekre a fejlesztők nem is gondoltak.
Az árfolyamra gyakorolt közvetlen hatásról annak idején azt írtuk, hogy nem érdemes hirtelen megugrásra számítani. Ez így is lett, a Taproot aktiválása körül nem történt semmilyen látványos árfolyammozgás, ami visszavezethető lenne rá. A hálózat értékét azóta sokkal inkább a 2024 januári amerikai spot bitcoin ETF-ek és a 2024 áprilisi felezés alakították. Ha a Bitcoin szélesebb képe érdekli, olvassa el a 7 kriptovaluta, amely óriási növekedési potenciállal rendelkezik című összeállításunkat, a bányászat működéséről pedig a teljes útmutatónkban írtunk.