Alapvető információk az indexről
Az S&P 500 az egyik legfontosabb és legszélesebb körben követett amerikai tőzsdeindex. 500 nagy piaci kapitalizációjú amerikai vállalatot („large cap vállalatok”) tartalmaz. A vállalatokat egy elemzői szakértői testület választja ki olyan kritériumok alapján, amelyeket egy külön fejezetben ismertetünk. Az egyes vállalatok nem azonos súllyal szerepelnek az S&P 500-ban (tehát nem az 1/500 arány mentén). Az Apple (AAPL) például – a legnagyobb vállalat az indexben – 6,2%-os részesedéssel van jelen.
Az index története
Az index létrehozása a Standard & Poor’s pénzügyi elemző céghez kötődik, amelyből a neve is származik. Henry Varnum Poor elemző, a cég alapítója már 1860-ban megjelentetett egy befektetői útmutatót az akkoriban gyorsan fejlődő vasúti iparról. A Poor’s céget ma is elit minősítő ügynökségnek tekintik.
Ezt követően, 1923-ban létrehozták az első indexüket, amely „Composite Index” néven vált ismertté. Összesen 233 részvényt tartalmazott, és értékét hetente újraszámították. Három évvel később módosítottak az indexet, ekkorra 90 vállalatot tartalmazott, amelyek értékét naponta számították újra. 1957-ben az S&P 500 index elnyerte mai formáját, amikor 500 amerikai vállalatra bővítették a kosár tartalmát.
Az indexben szereplő vállalatok kiválasztása és lecserélése
Az index összesen 505 részvényt tartalmaz az 500 legfontosabb, az Egyesült Államokban kereskedett vállalatok közül. A tőzsdén jegyzett vállalatok közül ötnek kétféle részvénye is szerepel az indexben. A bevont részvények között találjuk a „konkurens” Dow Jones Industrial Average 30 vállalatát is, amely a technológiai cégekre összpontosít. Az S&P 500 vállalatai az amerikai gazdaság 80%-át fedik le. Az index összetevőit és azok súlyát az S&P Dow Jones Indices által közzétett szabályok szerint rendszeresen frissítik.
A részvények kiválasztása, majd az indexbe való felvételük ezen feltételek mentén történik:
- a részvényeknek szerepelniük kell a NYSE vagy a NASDAQ részvénytőzsdén,
- a vállalat piaci kapitalizációja legalább 13,1 milliárd dollár,
- a tőzsdei jegyzést megelőző hat hónapban havonta legalább 250.000 darab részvénnyel kereskedtek,
- a részvény éves kereskedési volumenének és piaci kapitalizációjának aránya nagyobb, mint 1,0,
- a vállalat székhelyének az Egyesült Államokban kell lennie (ez alól a követelmény alól vannak kivételek),
- bizonyos értékpapírok nem szerepelhetnek az indexben, mint például a befektetési alapok befektetési jegyei, zárt végű társaságok részvényei, opciók, átváltható kötvények stb…,
- 2017-től érvényes, hogy egy vállalat legfeljebb 1 részvénye szerepelhet az indexben.
Az utolsó feltételből látszik, hogy miért szerepel az indexben 505 részvény. Összesen 5 vállalat két részvénye (vagy két részvényosztálya) is megtalálható ugyanis az S&P500-ban. Ilyen vállalat például a Google (Alphabet).
Annak érdekében, hogy az index a lehető legjobban megfeleljen az amerikai piac valós helyzetének, a vállalatok listáját negyedévente frissítik. Az index készítői azonban igyekeznek úgy kiválasztani a megfelelő vállalatokat, hogy a jövőben a legkevésbé fenyegesse őket a kizárás veszélye.
A korábban kizárt vállalatok közé tartozik a The New York Times, a Wendy’s, a Texaco és a Kodak.
Az index történelmi hozamai
Az S&P 500 indexre történelmileg nagyon stabil hozam volt jellemző – átlagosan évi 7% a bevezetése óta. Néhány évben még 20% körüli teljesítményt is sikerült elérnie. A nagy növekedésekért nem kell messzire mennünk, hiszen az index csak 2020 januárjától 2021 decemberéig mintegy 43%-kal értékelődött fel.
Ezzel szemben a pénzügyi válság idején – kivételesen – több tíz százalékkal is csökkent. Az index egészének árcsökkenése átlagosan mégsem volt olyan nagy mértékű, mint egyes egyedi részvényeké. A Microsoft (MSFT) például 2007 és 2009 között 60 százalékos visszaesést tapasztalt. Ezzel szemben az olyan vállalatok, mint a Walmart (WMT), ugyanebben az időszakban „csak” 28 százalékot veszítettek árfolyamukból.
De vegyünk csak két esetet az elmúlt 20 évből. A 2000-es évek elején tetőzött az úgynevezett „dotkomlufi”, és az S&P 500 a következő két évben értékének mintegy felét veszítette el.
Ezt követte 2007-ben az amerikai ingatlanpiac összeomlása okozta pénzügyi válság. Akkoriban az index értéke két év alatt az akkori csúcsértékének körülbelül 56%-ával lett kevesebb.
Ránézésre ezek a visszaesések bár nagynak tűnhetnek, az S&P 500 indexnek mégis sikerült elképesztő, 200%-ot növekednie a 2007-es, világválságot megelőző csúcsok óta. A befektetők számára így elegendő történelmi tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy ne adják el részvényeiket, hanem inkább vásároljanak a visszaesés idején.
Az S&P 500 felhasználása
Az index statisztikailag az amerikai gazdaság egészségi állapotának mércéjeként szolgál. Egyszerűen fogalmazva, ha a helyi vállalatok jól teljesítenek, az index növekedést mutat, és fordítva. Az index növekedési vagy csökkenési üteme részvényenként eltérő lehet. Az egyes részvények mozgása általában erőteljesebb, mindkét irányban. Ebből kifolyólag index viszonylag nagy stabilitást mutat.
A második és legfontosabb szempont a beruházás. Az S&P 500 index viszonylag stabil, átlagosan évi 7% körüli értéknövekedést biztosított a befektetőknek (1926-os bevezetése óta). És ebbe az átlagba még a válságos évek legnagyobb visszaesései is beleszámítanak.
Miért érdemes S&P 500-ba fektetni
Az S&P 500 index számos olyan előnyöket kínál, amelyek sok befektető szerint az egyik lehető legjobb részvénybefektetéssé teszik.
Ezt az indexet hosszú távon, több évig érdemes tartani. Egyes befektetők számára ez egy életen át is tarthat. Ez egyszerűen szemléltethető egy hosszú távú grafikonon. Minden befektető, aki legalább 10 évvel ezelőtt pénzt fektetett az indexbe, még a „legkevésbé alkalmas időpontban”, egy helyi csúcson is, annak befektetése mára többszörösen felértékelődött.
A befektetés egyik alapvető szabálya a diverzifikációra, vagyis a különböző szektorok közötti szórásra helyezi a hangsúlyt. Az index ezt a munkát végzi el a befektető helyett. Különböző szektorok részvényeit tartalmazza, például: banki, nehézipari, technológiai vagy egészségügyi részvényeket.
Az indexben szereplő valamennyi részvény rendkívül likvid. Akár egyedi részvényeket birtokol, akár indexbe fektet be ETF-ek segítségével, a befektetett pénzeszközöket könnyen kiveheti a tőzsdei kereskedési órák alatt. A likviditás minden befektetés egyik alapvető kritériumának számít. Az S&P 500 és annak részvényeivel való kereskedés egyértelműen megfelel ennek a követelménynek.
Végül, de nem utolsósorban az index megvédheti önt az inflációtól. Az infláció 2021 novemberében az Egyesült Államokban 6,8%-os, Magyarországon pedig 7,4%-os rekordot ért el. Az S&P 500 átlagos éves hozama a megalakulása óta még mindig ezen szintek fölött (vagy körül) van, hiszen az árfolyama évente átlagosan 7%-kal növekszik. 2021-ben az index átlagon felüli, 25 százalékos értéknövekedést ért el.
Hogyan kereskednek az indexszel
Az S&P 500 index kereskedése legegyszerűbben az úgynevezett ETF-ek (exchange traded funds), azaz tőzsdén kereskedett alapok révén történik. Ez olyan vállalatokba történő befektetéseket jelent, amelyek pontosan olyan arányban vásároltak részvényeket, amilyen arányt az index is képvisel. Ez az alap ezután részvényeit tőzsdére viszi, azok értéke pedig hűen tükrözi az S&P 500 index valós értékét.
Ezeknél a szolgáltatóknál a lakossági befektetői számlák 51%-án veszteség keletkezik a CFD-kereskedés során. Fontolja meg, hogy megengedheti-e magának a veszteség magas kockázatát.
Egy másik lehetőség az úgynevezett CFD (contract for difference) kereskedés. Ez egy szerződés a befektető és a bróker között, amelyet a vásárláskor kötnek. Abban a pillanatban, amikor el akarja adni a CFD-t, a bróker kifizeti önnek az eredeti ár és az aktuális ár közötti különbséget. Ha veszteséggel adná el, a bróker megtartja a különbözetet.
Mi befolyásolja az index árát
Az egyedi részvényekhez hasonlóan az index értékét is elsősorban a piaci befektetői hangulat és a gazdaság aktuális állapota határozza meg. Ha az amerikai vállalatok jól teljesítenek, akkor az S&P 500 index is jól fog teljesíteni. Az index árfolyamával így az USA munkanélküliségi rátája is összefügg. Általánosságban elmondható, hogy minél alacsonyabb ez a mérőszám, annál jobban járnak a vállalatok. Ha azonban a munkanélküliségi ráta túl alacsony, az a piacok túlhevülését jelezheti, amit az index értékének csökkenésével járó lehűlés követhet.
Egy másik kulcsfontosságú tényezőnek számítanak a kamatlábak. Minél alacsonyabbak a Fed (Federal Reserve System) által bejelentett kamatlábak, annál több „új pénz” érkezik a gazdaságba. Így a vállalatok is prosperálnak, növekszik az értékesítésük és a nyereségük is.
Végül, de nem utolsósorban a nemzetközi politikai helyzetet is figyelembe kell venni. Politikai stabilitás idején a piacok általában növekednek. Ezzel szemben nemzetközi konfliktusok, bizonyos országok elleni szankciók bejelentése stb. esetén a piacok esésére érdemes számítani. Nem szabad megfeledkeznünk a piaci korlátozásokról sem, amelyek szintén nagy hatással vannak a részvényárfolyamokra, elég csak a a covid 19-okozta világjárvány miatt bevezetett korlátozásokra gondolnunk.