Tudja meg, mire kell odafigyelnie a befektetések során, illetve hogy hogyan gondolkodjon igazi befektetőként.
A túlgondolás „káros”
Azt mondják, hogy néhány döntést az életünkben rendesen át kell gondolni. Léteznek azonban olyan helyzetek is, amikor a túlzott gondolkodás akadályozza a befektető intuícióját, ezzel pedig gátolja a növekedést. Sokan – természetükből fakadóan – mégsem képesek rá, hogy túl impulzívan cselekedjenek. Ez személyes és szakmai szinten is így van. Az ilyen emberek sokszor jelentősen átrágják magukat a tényeken, mielőtt bármit is cselekednének.
A probléma általában azzal van, amikor egy potenciális befektető „túl sokat” gondolkodik. Lássuk be: ha minden apró részleten átrágjuk magunkat, hajlamosak vagyunk arra a következtetésre jutni, hogy a befektetésünk úgysem lesz biztos, ezért a legjobb döntés, ha nem is vágunk bele. Ez a fajta eszmefuttatás azonban helytelen. Természetesen a befektetés kockázatokkal jár. Egy józan befektető azonban minimalizálni tudja ezeket, sőt néha még előnyére is fordíthatja őket, amint azt az alábbiakban látni fogjuk.
Most vagy soha
Ahhoz, hogy korán „beszállhassunk a játékba”, úgy kell gondolkodnunk, mint egy igazi befektető. Egy bizonyos ponton az embernek meg kell nyomnia egy képzeletbeli (vagy valós) gombot, és „csak úgy bele kell vágnia”.
Különösen a befektetés legelején igaz a mondás: most vagy soha. Minden befektetőnek el kellett kezdenie valamikor. Minél korábban kezdjük, annál hosszabb befektetési horizont nyílik meg előttünk. Ez az az időszak, amely alatt a befektetett pénzből tőkét tudunk kovácsolni.
Szelídítsük meg a félelmeinket
Valamennyi befektető bizonyos mértékű kockázatot vállal. Különösen a részvények esetében mondható el, hogy semmi sem biztos. 2021 után, amikor egyes részvények több tíz százalékkal drágultak, a 2022-es év már nem feltétlenül lesz ilyen nagyszerű.
Az egyetlen biztos pont a hosszú időtáv. A befektetők úgy minimalizálhatják a veszteségtől való félelmet, ha hosszú távra terveznek. Ez azt jelenti, hogy a befektetési horizontnak legalább 5 évnek kell lennie. Warren Buffet még azt is mondja, hogy csak olyan részvényeket vásároljunk, amelyeket egy életen át szeretnénk tartani, adott esetben továbbadni gyermekeinknek vagy unokáinknak.
Különösen a zöldfülű befektetőkre jellemző, hogy az első néhány vásárlás után gyakran ellenőrzik portfóliójuk aktuális értékét. Ez azonban sok időbe és mérgelődésbe kerül, ha a portfólió értéke éppen csökkenőben van.
A jó, hosszú távú befektetési stratégia meghatározása
A hosszú távú befektetés segíthet megszelídíteni a veszteségtől való félelmünket. Számos szakértő szerint a befektetési horizontnak legalább öt évnek kell lennie. Véleményem szerint is jobb, ha a befektetést egy többéves tevékenységként közelítjük meg.
Minden befektető más és más, ezért a stratégiája is más lesz. Vannak, akik inkább nagyobb kockázatot vállalnak, megint mások a konzervatív portfólióhoz ragaszkodnak.
Először is, célszerű reálisan felmérni, hogy jövedelmünkből mennyit tudunk és vagyunk hajlandók rendszeresen befektetni – feltételezve, hogy van elegendő pénzünk az alapvető szükségletekre, például élelmiszerre, lakhatásra, közlekedésre stb. Úgy érdemes tervezni, hogy erre az összegre legalább 5 évig ne legyen szükségünk, azaz hogy ne kelljen idő előtt eladnunk értékpapírjainkat.
Ha megvan a havi nettó összeg, válasszunk ki egy megfelelő befektetési eszközt. Ennél a pontnál azonban nem megyünk bele a részletekbe. A legjobb, ha bármely befektetés három alapvető tényezőjét – hozam, kockázat és likviditás – hasonlítjuk össze. Egyesek a stabilabb kötvényeket, mások a kockázatosabb, potenciálisan magasabb hozamú részvényeket részesítik előnyben. Ha már kiválasztottuk a konkrét befektetéseket, érdemes utánajárni, hogy melyik bróker kínálja a legalacsonyabb díjakkal az adott eszközöket.
Végül, de nem utolsósorban, ideális esetben hozzunk létre egy állandó átutalási megbízást egy bizonyos összegre forintban (vagy természetesen euróban), például minden hónap 15. napján. Miért állandó megbízást? Ez egy nagyszerű eszköz a rendszeres befektetéshez. A kevésbé motivált befektetők egy hónapig habozhatnak, és nem küldik el a pénzt a brókernek, mert azt gondolják, hogy a következő hónapban olcsóbban vásárolhatják majd meg a kívánt eszköz kétszeresét. Ez azonban sem a hosszú távú eredményeknek, sem a beruházási morálnak nem tesz jót.
Tartsuk magunkat a már kialakított kereskedéshez
Akárcsak az életben bárhol, úgy a befektetésekben is érvényes a „bízz, de ellenőrizd” szabály. Mindenképpen jó ötlet ellenőrizni, hogy valóban a lehető legjobb stratégiát választjuk-e, mielőtt belevágunk a befektetésbe.
Ha egyszer elkezdünk a saját stratégiánk szerint befektetni, ne változtassunk rajta jelentősen. A túl sok hirtelen változás több kárt okozhat, mint hasznot. Az portfóliónk számára különösen nem lesz előnyös, ha a részvények vásárlását vagy eladását elhamarkodottan, kizárólag más befektetők aktuális hangulata alapján végezzük. Ha például egy technológiai részvény jelenleg alulteljesít, és egy hét alatt több százalékpontot csökken, de továbbra is hiszünk benne hosszú távon, az nem jelenti azt, hogy az összes technológiai részvényünket el kellene adnunk.
Vegyünk egy gyakorlati példát. Ha van egy olyan megbízásunk, hogy egy adott vállalat részvényeit minden hónap 20. napján piaci áron vásároljuk meg, ne tegyünk másképp egy adott hónapban csak azért, mert a teljes piac éppenséggel esik. Előfordulhat, hogy a csökkenés csak átmeneti, például néhány napig tart, majd gyors emelkedés következik. Ebben az esetben – ha nem vesszük meg az eszközt – lehet, hogy néhány nap múlva nagy növekedésekről maradunk le.
Egy pillantás a visszapillantóba
Egyetlen befektető sem lát a jövőbe. Éppen ellenkezőleg, ma már bárki betekinthet a történelembe az interneten szabadon hozzáférhető interaktív grafikonok segítségével. Sokan hibáztatják magukat, hogy nem vásároltak olcsóbban egy olyan időben, mielőtt az eszköz ára emelkedésnek indult volna. Ebben az esetben tipikus hiba lenne úgymond a visszapillantó tükörbe nézni. Vagyis visszamenőlegesen elemezni a történelmet rendelkezésre álló adatok alapján.
Az ilyen megközelítés nem egészséges, csak rontja a befektető morálját. „Papírbefektetőnek” lenni könnyű. Azt is mondják, hogy „a csata után mindenki tábornok”, és ez duplán igaz a befektetésekre. Ezért ne a már elmúlt időszakra koncentráljunk. Ehelyett összpontosítsunk a jövőre. Vegyünk figyelembe minden lehetséges forgatókönyvet. És ne feledjük, hogy a múltbéli piaci fejlemények soha nem jósolják meg biztosan a jövőbeli piaci fejleményeket.
A jó stratégia pszichológiája
A pszichológia – vagyis a lelkiállapotunk – nagy szerepet játszik a befektetésekben. Fontos, hogy a befektető a lehető legmérsékeltebb legyen, és egyszerűen képes legyen „nyugodt” maradni. Ehhez nagyban hozzájárul egy jól felépített stratégia, amelynek „mindent figyelembe kell vennie”. Ez alatt különösen a hirtelen piaci eséseket értjük, amelyek sokszor előfordulhatnak olyan volatilis időszakokban, mint amilyen a jelenlegi is.
A jövőbeni visszaesésekre például úgy is felkészülhetünk, hogy a tőke egy részét készpénzben tesszük félre. Ez nem csak a „párna alá” való félretételt jelenti bankjegyekben. Egy befektetőnek lehet olyan stratégiája, hogy például 10 százalékos esés esetén a szokásos havi vagy heti vásárláson túlmenően további részvényeket vásárol. Célszerű, ha egy ilyen alkalomra rendelkezünk elegendő készpénzzel – ideális esetben közvetlenül a brókerénél, hogy azonnal megvásárolhassuk az eszközöket.
A portfólió növekedési időszakát nem szükséges hosszasan kommentálni. Pszichológiai szempontból ez egyértelműen kedvező időszak minden befektető számára, mivel befektetések ekkor jellemzően felértékelődnek.
Röviden – egy jó befektető olyan stratégiát választ, hogy képes legyen nyugodt maradni a növekedés, valamint a portfólió visszaesése során is.
Bónusz tipp: Ne nézzük mindennap a híreket!
A hírek napi követése időigényes és mentálisan is megterhelő feladat. Különösen az utóbbi években vált jellemzővé, hogy a média eltúlozza az eseményeket, így keltve fel az olvasók figyelmét. Ez a befektetők fejében és így a piacokon is tükröződik, amelyek bizonyos híreket hajlandók túlreagálni.
Az ajánlás tehát egyszerű: kapcsoljuk ki a tévét vagy a számítógépet legalább napi néhány órára. Ne figyeljük állandóan, hogy mi történik a világban. A részvénypiacokat nagyon sok tényező befolyásolja. Bár a globális események kétségtelenül ezek közé tartoznak, néha a piacok teljesen irracionálisan viselkednek, látszólag az aktuális eseményekkel való közvetlen kapcsolat nélkül. Ezért frusztráló lehet egész nap részletesen tanulmányozni az egyes vállalatok híreit vagy pénzügyi kimutatásait, hogy aztán a tőzsdék nyitásakor a piacok „teljesen ellentétes irányba mozogjanak”.
Összefoglaló
Lássuk, melyek voltak a cikk főbb pontjai
- Kezdjük el minél korábban a befektetést, hogy elegendő időt biztosítsunk a piaci ingadozások kiegyenlítéséhez.
- Állítsunk fel egy jó hosszú távú stratégiát, amelyet jól ismerünk, és amelyhez ragaszkodunk.
- Legalább ötéves távlatban fektessünk részvényekbe – így elkerülhetjük a rövid távú kedvezőtlen piaci ingadozásokat.
- Ne változtassunk elhamarkodottan a már beállított kereskedéseken; hosszú távon nem biztos, hogy kifizetődő lesz.
- Ne nézegessük túl gyakran a híreket – értékes időt veszítünk, és néha a belső jólétét is.