P/E-arány (price-to-earnings ratio)
Ez a mutató arról ad képet, hogy mennyit hajlandóak befizetni a kereskedők a vállalat minden egyes dollárnyi nyereségéért. Általánosan érvényes, hogy az alacsony P/E-arány esetén a részvény olcsó és jó vétel lehet. Ez azonban nem mindig igaz.
A P/E-arány minden részvényágazatban más, és függ az árrésektől, az új szereplők belépésének bonyolultsáságától, stb. Alább az egyes szektorok átlagos értékei láthatók.
- Technológiai vállalatok: 25–35 között,
- egészségügy: 20–30 között,
- pénzügyi szektor: 10–20 között,
- telekommunikációs vállalatok: 10–20 között,
- fogyaszási cikkek: 15–20 között,
- energetikai vállalatok: 10–20 között.
Fontos azonban tudatosítani, hogy ezek a számok mindössze tájékoztató jellegűek, és jelentősen eltérhetnek a piac konkrét körülményeitől függően. Ezért mindig gondosan, egyenként is elemezni kell a vállalatokat, és sok egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, mielőtt úgy döntünk, hogy a brókeren keresztül feketetünk be vagy vásárolunk meg egy adott tickert.
A részvényre jutó nyereség (EPS)
Egy olyan alapvető mutatóról van szó, amely segít a befektetőnek meghatározni az adott vállalatok teljesítményét. Az indikátor fontos szerepet játszik, ha arról döntünk, hogy egy adott részvényt megvásároljunk vagy eladjunk. Az EPS annak a mutatója, hogy mekkora hasznot termelt a vállalat egy részvényre vetítve. Kiszámítása során a vállalat teljes nyereségét elosztják a forgalomban lévő (tőzsdén kereskedhető) részvények számával. Ha például az adott vállalat 1 millió amerikai dollár (USD) értékben termel nyereséget, és 100.000 részvénye van forgalomban, akkor EPS-értéke 10 USD részvényenként.
Adósság / saját tőke arány (debt-to-equity ratio)
Az adósság aránya a saját tőkéhez képest arról árulkodik, hogy a vállalat tőkéjének hányad része származik hitelekből. Általánosságban elmondható, hogy az alacsony adósságarány azt jelenti, hogy a vállalat pénzügyileg stabilabb. Ezek a vállalatok potenciálisan jobb vételi lehetőségnek számítanak – bár ez nem mindig mondható el róluk.
Az üzleti világban megkülönböztetünk „jó” és „rossz” kölcsönöket. Ez azt jelenti, hogy a vállalat hitelének (adósságának) bizonyos formája teljesen rendben lehet (alkalmas), másrészt viszont olyan esetek is vannak, amikor a hitel egyáltalán nem segíti elő a működését. A jó hitel leggyakoribb példái közé tartoznak azok a kölcsönzött pénzeszközök, amelyeket a társaság befektetésre használ, növeli vele a gyártás hatékonyságát, esetleg piaci jelenlétét, stb. Ha azonban a cégnek nincs pénze a dolgozói kifizetésére, és ezért kell hitelt felvennie, az rossz jelnek számít.
Piaci kapitalizáció (market capitalization)
A vállalat piaci értékét kifejező indikátor. Kiszámítása egyszerű: a vállalat összes részvényének számát megszorozzák egy részvény árával. A piaci kapitalizációt általában amerikai dollárban (USD) határozzák meg.
Álalánosan érvényes, hogy a magas piaci kapitalizációval rendelkező társaságok stabilabb részvényárfolyammal rendelkeznek. A nagy vállalatok részvényei tehát nem lesznek annyira volatilisek, nem fognak nagy kilengéseket produkálni. Az ilyen részvényekben általában (viszonylag) kisebb növekedési potenciál rejlik, de ugyanígy kisebb eséllyel fognak heves zuhanásba kezdeni. Nem árt azonban emlékeztetni magunkat arra, hogy különleges esetekben – például csőd esetén – a nagyvállalatok is ki vannak téve az éles árcsökkenéseknek.
A magasabb kapitlizációval rendelkező vállalatok ezenfelül magasabb likviditással is rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy részvényeiket hatékonyabban (gyorsabban) lehet megvásárolni és eladni, még nagyobb mennyiségben (volumnben) is.
Osztalékhozam
A tőzsdén kereskedhető vállalatok nagy része rendszeresen fizet osztalékot. Például az S&P500 indexben szereplő társaságok 75%-a osztalékfizető. Ha egy vállalat osztalékot fizet, nyomon követhetjük az ún. osztalékhozamot, amellyel megvizsgálhatjuk akár azt is, hogy a részvényárfolyamhoz viszonyítva mekkora nyereségre számíthatunk.
Általános igazság, hogy minél stabilabb az osztalékhozam – vagyis minél tovább tud fenntarthatóan növekedni – az annál jobb a befektető számára. Azonban mindig figyelembe kell venni azt az ágazatot, amelyben a társaság a tevékenységét végzi.
Az alábbi lista az átlagos osztalékhozamot tartalmazza különféle szektorok szerint. Az értékek az amerikai részvényekre vetítve kerültek kiszámításra. Ezek az értékek Európában is hasonlóak, Közép- és Kelet-Európában azonban egyes ágazatokban (pl. az energetika) magasabb osztalékokra is lehet számítani.
- Telekommunikáció: kb. 5%,
- energetika: kb. 4% (egyes esetekben – pl. olajtársaságoknál – 6% is lehet),
- ingatlan: 3 – 5%,
- egészségügy: 1 – 3%,
- technológia: kevesebb, mint 1% (ebben az ágazatban a cégek nagy hányada nem is fizet osztalékot).
Aktuális trendek (nem csak a pénzügyi világból)
Végül, de nem utolsósorban térjünk rá azokra a mutatókra, amelyek arról árulkodnak, hogy mennyire „trendy” az adott részvény vagy annak ágazata.
Nem mindig jó ötlet olyan részvényt vásárolni, amely éppen a trendjének csúcsán van. Nagy szerepet játszanak az árfolyam alakulásában ugyanis az ún. „hájpok”, vagy a nagy, már-már túlzott lelkesedés egy adott részvény iránt, amely nem jelent fenntartható árfolyamnövekedést. Az ilyen jelegű mániákat manapság az ún. finfluencerek gerjesztik a leginkább. Olyan ismert személyekről van szó, akik pénzügyi témákról, általában befektetésekről osztanak meg gondolatokat. Ezek tartalma – amelyet sok esetben egyenesen közzétesznek a Youtube-on – sokakat, főleg a kisebb befektetőket komoly mértékben befolyásolhatja.
Hasonló hatást generált korábban a WallStreetBets nevű Reddit-csoport (szó szerinti fordításban „Wall Street-i fogadások”) is. A felhasználók 2021 januárjában koordináltan kezdték el felpumpálni az amerikai GameStop (GME) vállalat részvényeit, amely így nem várt, 20-szoros növekedést könyvelt el az év kezdetén.