NFT – haszontalanság, vagy a könnyű meggazdagodás lehetősége?

nfts

2021-ben az NFT volt a kriptovilág talán legtöbbet emlegetett rövidítése. Dollármilliók egyetlen képért, unatkozó majmok mint státuszszimbólum, és tömegek, akik mindenáron ott akartak lenni. Ma egészen más a helyzet. Az NFT-piac sokkal kisebb lett, de nem tűnt el, csak átalakult. Mit jelent valójában egy non-fungible token tulajdonosának lenni, és van-e még ennek értelme 2026-ban?


Mi az az NFT

A rövidítés mögött a „non-fungible token” (magyarul „nem helyettesíthető token”) kifejezés áll. Egyszerűen fogalmazva, minden egyes token egymástól megkülönböztethető, mivel egyedileg generálták le egy kriptovaluta-hálózaton, leggyakrabban az Ethereumon.

Ezzel szemben az egyes kriptovaluták, például a bitcoin vagy a litecoin, egymással felcserélhetők. Az egyes érmék nem rendelkeznek említésre méltó eltérő tulajdonságokkal. Bármely két azonos címletű coin értéke is azonos, azaz 1 BTC = 1 BTC.

Az NFT-k esetében minden token más és más értékkel rendelkezik. Az egyik token lehet nagyon ritka, míg a másik teljesen értéktelen.

Minden NFT egy adott alkotásra utal, leggyakrabban képre, de ez lehet videó- vagy hangfelvétel is. Egyes befektetők szerint a felhasználó az adott alkotáshoz való jogokat vásárolja meg. A kritikusok szerint azonban ez nem így van, amint azt a cikk későbbi részében részletesebben is kifejtjük.

Hogyan működnek technikailag az NFT-k

A legtöbb NFT ma is az Ethereum hálózatán létezik. Ezenkívül például a Cardano (ADA), a Solana (SOL) vagy a BNB Chain (korábbi nevén Binance Smart Chain) segítségével is lehet NFT-ket létrehozni. Az elmúlt években több olyan hálózat is megjelent, amely kifejezetten az olcsó tokenkibocsátásra épül.

Jelen cikkünkben elsősorban az Ethereum protokollra összpontosítunk. Az NFT-ket a második legnagyobb kriptopénz hálózatán az EIP 721-es szabvány szerint hozzák létre. Ez az Ethereum hálózatának egy kiterjesztése, amelynek köszönhetően 2018 óta lehet nem helyettesíthető tokeneket kibocsátani.

Egy okosszerződés alapján egy egyedi, meghatározott tulajdonságokkal rendelkező tokent generálnak le. A szerződés részeként általában megadják azt a címet (linket), ahol a műalkotást, például képet, videót vagy hangot ténylegesen tárolják. Ezt a médiát az NFT részeként értékesítik, mégsem közvetlenül az Ethereum blokkláncán tárolják, hanem külső tárhelyeken, amelyek gyakran az InterPlanetary File System szabványt használják a peer-to-peer adatmegosztásra és -tárolásra.

A token egy okosszerződés segítségével kerül a felhasználó tárcájába, és az eredeti kibocsátó, vagyis az NFT szerzője ezt követően nem rendelkezik többé a token felett. Ez az elv azért is fontos a kriptopénzek esetében, mivel minden tulajdonos saját kulccsal rendelkezik a saját tokenjeihez. Ha a kulcskezelés nem világos, olvassa el, mi az a kriptopénztárca és hogyan működik.

Az NFT-khez kapcsolódó jogok

Mivel az NFT-ágazat viszonylag fiatal, számos jogi kérdés vár még tisztázásra vele kapcsolatban. A legnagyobb potenciális problémát azon kép vagy más média szerzői joga jelenti, amelyhez az NFT kapcsolódik. Ez azért van így, mert ha ön egy NFT tulajdonosa, akkor a tárcájában „csak” az adott konkrét token van. A hozzá kapcsolódó egyéb szerzői vagy vagyoni jogok legalábbis vitatottak. Maga az okosszerződés általában nem tartalmazza az ilyen jogok meghatározását.

A legtöbb esetben a helyzetet szerződéses úton oldják meg, például a kibocsátó, vagyis az NFT-hez kapcsolódó mű szerzője és az új jogosult közötti szerződéssel. Míg maga a blokklánc egy nyilvánosan elérhető, átlátható adatbázis a tulajdonosi nyilvántartásokról, egyelőre nincs olyan törvény, amely a blokkláncot hivatalosan a tulajdonjog bizonyítékaként ismerné el. Így jogvita esetén mindig bizonyítani kell, hogy ki az NFT-hez kapcsolódó mű szerzője, és hogy az NFT új tulajdonosa milyen jogokat, például felhasználási jogot szerzett.

Hogyan kereskednek az NFT-kkel

Az NFT-vel jellemzően speciális weboldalakon (NFT Marketplace) kereskednek. Ezek olyan online piacterek, ahol az NFT ugyanúgy jelenik meg, akárcsak egy apróhirdetési vagy aukciós portálon. Maga az eladás történhet rögzített áron, vagy gyakrabban árverés során, ahol a legmagasabb ajánlatot tevő licitáló nyer.

Éveken át az OpenSea, a Rarible és a SuperRare számított a legismertebb piactérnek. A boom lecsengése után azonban több platform is jelentősen meggyengült, a forgalom egy része pedig újabb piacterekre vándorolt. Egyes piacterek regisztrációt és személyazonossági igazolást igényelnek, mint a legtöbb kriptotőzsde esetében. Ilyenkor el kell küldenie az üzemeltetőnek a személyi igazolványa másolatát, és néha az állandó lakcímét igazoló dokumentumokat is, például bankszámlakivonatot vagy közüzemi számlát.

Más piacterek viszont egyáltalán nem írnak elő KYC („know your customer”) folyamatokat. Ebben az esetben csak a pénztárcáját, például a MetaMaskot kell csatlakoztatnia. A megvásárolt NFT-kért való fizetés is ezen a tárcán keresztül történik, és az esetlegesen eladott NFT-kért járó kriptopénz is ide érkezik.

A piactérhez csatlakoztatott pénztárca mindent elintéz ön helyett, a vásárlás automatikusan történik. Nem árt azonban észben tartani, hogy az Ethereum-hálózaton néha elég magasra szöknek a tranzakciós díjak. Erre a célra érdemes extra fedezetet félretenni, vagy megvárni, míg a hálózat terheltsége csökken.

A leghíresebb NFT-gyűjtemények

Az NFT-ket vagy egyenként, képenként, vagy több ezer darabból álló gyűjteményként adják ki. A szerződés mindig meghatározza az NFT-k teljes számát, valamint az egyes tokenek tulajdonságait, amelyeket gyakran véletlenszerűen generálnak.

A leghíresebb képi NFT-sorozatok közé tartozik a Bored Apes (magyarul „unatkozó majmok”). Ez egy összesen 10.000 képből álló gyűjtemény, amelyhez bizonyos tulajdonságokat, például a ruházat típusát, az arckifejezéseket vagy a háttér színét egy algoritmus véletlenszerűen generálta. Minden „majom” kissé másképp néz ki. A boom csúcsán a gyűjtemény legdrágább darabjai dollármillióknak megfelelő összegért cseréltek gazdát.

És éppen itt látszik a legjobban, mennyire átalakult a piac. Az úgynevezett floor árak, vagyis az a legalacsonyabb ár, amennyiért egy darab az adott gyűjteményből megvehető, a legtöbb híres sorozatnál 80 és 95 százalék közötti mértékben estek a csúcshoz képest. Ami 2021-ben több százezer dollárba került, ma ennek töredékéért elkel. El kell ismernünk, hogy a zuhanás sebessége minket is meglepett.

Foglaljuk össze számokban, hol áll ma a piac.

MutatóHozzávetőleges érték
Éves kereskedési volumen (2025)5,5 milliárd USD körül, nagyjából 95 százalékkal kevesebb, mint a 2021-es csúcson
Az NFT-piac értéke (2026)1,4 milliárd USD körül
Aktivitás nélküli gyűjtemények arányanagyjából 96 százalék
A híres gyűjtemények floor árának esésekörülbelül 80 és 95 százalék között

A számok keményen néznek ki, és a tiszta képspekuláció, amelyre az egész boom épült, ma gyakorlatilag eltűnt. A gyűjtemények döntő többsége halott, senki nem kereskedik velük. Ezt nincs értelme megkerülni. Kisebb piac ugyanakkor nem jelent halott piacot.

Milyen potenciállal (nem) rendelkeznek az NFT-k

Az érdekes az, hogy a súlypont a spekulációról a hasznosság felé tolódott. Az NFT ma már nem elsősorban profilkép, hanem inkább technikai eszköz. Ezek a fő irányok tartják életben a piacot:

  • Utility NFT – konkrét hozzáféréshez vagy funkcióhoz kötött tokenek. Lehet belépőjegy rendezvényre, közösségi tagság, tartalomhoz való hozzáférés vagy játékbeli tárgy, amelyet a játékos ténylegesen birtokol.
  • Márkák és szellemi tulajdon – egyes projektek a puszta képektől eljutottak a márkaépítésig. Jó példa a Pudgy Penguins, amelynek figurái plüssjátékként a hagyományos boltok polcaira is felkerültek.
  • Valós eszközök tokenizálása (RWA) – egy nem helyettesíthető token képviselhet ingatlanrészesedést, gyűjtői tárgyat vagy más, valós világbeli eszközt. Hosszú távon itt látjuk a legnagyobb gyakorlati lehetőséget.

Maga a technológia továbbra is érdekes. Az NFT-k lehetőséget teremtenek a művészek számára, hogy műveik digitálisan egyedi, összetéveszthetetlen változatát hozzák létre, a blokklánc pedig garantálja, hogy egy adott token csak akkor lehet az öné, ha rendelkezik a megfelelő kriptopénztárca privát kulcsaival. A mű felhasználásának részleteit és a szerzői jog egyéb kérdéseit viszont továbbra is szerződésben kell rendezni, és jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nincs kifejezetten az NFT-kre vonatkozó külön szabályozás.

Térjünk vissza a címben feltett kérdéshez. Hiba lenne azt állítani, hogy az NFT haszontalanság, de ugyanúgy hiba lenne könnyű meggazdagodást ígérni. Az az időszak, amikor meg lehetett venni egy majomképet, és pár hét múlva óriási haszonnal eladni, lezárult, és nagy valószínűséggel nem tér vissza. Maradt egy kisebb, de élő piac, amely a valódi hasznosság felé fordult. Aki ma ezerszázalékos hozam reményében lép be, szinte biztosan csalódni fog. Aki viszont belépőjegyek, tagságok, játékbeli eszközök vagy vagyontokenizáció technológiáját látja benne, sokkal reálisabban méri fel a helyzetet. Kockázatos terület marad, ezért soha ne tegyen bele olyan pénzt, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának. Ha a szélesebb képre kíváncsi, nézze meg a kriptovalutákról szóló rovatunkat.

Network vector created by pikisuperstar – www.freepik.com

NFT – haszontalanság, vagy a könnyű meggazdagodás lehetősége?

Vélemény, hozzászólás?

Scroll to top