NFT – haszontalanság, vagy a könnyű meggazdagodás lehetősége?

nfts

A 2021-es év során a kriptovaluták világában talán az NFT volt leggyakrabban használt rövidítés. De mit jelent valójában a kifejezés, és mit jelent egy non-fungible token tulajdonosának lenni? Valóban több millió dollárt érnek az NFT-k?


Mi az az NFT

A rövidítés mögött a „non-fungible token” (magyarul „nem helyettesíthető token”) kifejezés áll. Egyszerűen fogalmazva, minden egyes token egymástól megkülönböztethető, mivel azok egyedileg kerültek kigeneráltásra egy kriptovaluta-hálózaton.

Ezzel szemben az egyes kriptovaluták – mint például a bitcoin vagy a litecoin – egymással felcserélhetők. Az egyes érmék nem rendelkeznek említésre méltó eltérő tulajdonságokkal. Bármely két azonos coin értéke is azonos (azaz 1 BTC = 1 BTC).

Az NFT-k esetében minden token más és más értékkel rendelkezik. Az egyik token lehet nagyon ritka, míg a másik teljesen értéktelen.

Minden NFT egy adott alkotásra utal, leggyakrabban képre, de ez lehet videó- vagy hangfelvétel is. Egyes befektetők szerint a felhasználó az adott alkotáshoz való jogokat vásárolja meg. A kritikusok szerint azonban ez nem így van, amint azt a cikk későbbi részében részletesebben is kifejtjük.

Hogyan működnek technikailag az NFT-k

A legtöbb NFT az Ethereum hálózatán létezik. Ezenkívül például a Cardano (ADA), a Callisto Network (CLO) vagy a Binance Smart Chain (Binance Coin Token Network – BNB) segítségével is lehet NFT-ket létrehozni.

Jelen cikkünkben elsősorban az Ethereum protokollra összpontosítunk. Az NFT-ket a második legnagyobb kriptopénz hálózatán az EIP 721-es szabvány szerint hozzák létre. Ez az Ethereum hálózatának egy frissítése, amelynek köszönhetően 2018 óta képes a non-fungible tokenek kibocsátására.

Egy okosszerződés alapján egy egyedi, meghatározott tulajdonságokkal rendelkező tokent generálnak ki. A szerződés részeként általában megadják azt a címet (linket), ahol a műalkotást, például képet, videót vagy hangot ténylegesen tárolják. Ezt a médiát az NFT részeként értékesítik, mégsem közvetlenül az Ethereum blokkláncon tárolják azokat, hanem olyan tárolóhelyeken, amelyek az InterPlanetary File System szabványt használják a peer-to-peer adatmegosztásra és -tárolásra.

A token egy okosszerződés segítségével kerül a felhasználó tárcájába, és az eredeti kibocsátó (az NFT szerzője) ezt követően nem rendelkezik többé a token tulajdonjoga felett. Ez az elv azért is fontos a kriptopénzek esetében, mivel minden tulajdonos saját kulccsal rendelkezik a saját tokenjeihez.

Az NFT-khez kapcsolódó jogok

Mivel az NFT-ágazat viszonylag fiatal, számos jogi kérdés vár még tisztázásra vele kapcsolatban. A legnagyobb potenciális problémát azon kép vagy más média szerzői joga jelenti, amelyhez az NFT kapcsolódik. Ez azért van így, mert ha ön – tegyük fel – egy NFT tulajdonosa, akkor az adott token kizárólag az ön tulajdonában van. A hozzá kapcsolódó egyéb szerzői vagy tulajdonjogok ettől függetlenül jogilag fennállhatnak. Maga az okosszerződés általában nem tartalmazza az ilyen jogok meghatározását.

A legtöbb esetben a helyzetet szerződéses úton oldják meg – például a kibocsátó (vagy az NFT-hez kapcsolódó mű szerzője) és a tulajdonos, az új NFT jogosultja közötti szerződéssel. Míg maga a blokklánc egy nyilvánosan elérhető, átlátható adatbázis a tulajdonosi nyilvántartásokról, valószínűleg még nincs olyan törvény a világon, amely hivatalosan is elismerné azok tulajdonmeghatározó jogait. Így jogvita esetén mindig bizonyítani kell, hogy ki az NFT-hez kapcsolódó mű szerzője, és hogy az NFT új tulajdonosa milyen jogokat (pl. felhasználási jogot) szerzett.

Hogyan kereskednek az NFT-kkel

Az NFT-vel jellemzően speciális weboldalakon (NFT Marketplace) kereskednek. Ezek olyan online piacterek, ahol az NFT ugyanúgy jelenik meg, akárcsak egy apróhirdetési vagy aukciós portálon. Maga az eladás történhet rögzített áron, vagy gyakrabban árverések során, ahol a legmagasabb ajánlatot tevő licitáló nyer.

A legismertebb NFT-piacterek közé tartozik az OpenSea, a Rarible vagy a SuperRare. Egyes piacterek regisztrációt és személyazonossági igazolást igényelnek, mint a legtöbb kriptotőzsde esetében. Ebben az esetben el kell küldenie az üzemeltetőnek a személyi igazolványa másolatát (szkennelve), és néha az állandó lakcímét igazoló dokumentumokat (bankszámlakivonat, villanyszámla stb.).

Más NFT-tőzsdék viszont egyáltalán nem írnak elő KYC („know your customer”) folyamatokat. Ebben az esetben csak a pénztárcáját (például Metamask) kell csatlakoztatnia az NFT-piactérhez. Az megvásárolt NFT-kért való fizetések is ezen a tárcán keresztül történnek, valamint az esetlegesen eladott NFT-kért járó kriptopénz is erre a tárcájára kerül.

A piactérhez csatlakoztatott pénztárca mindent elintéz ön helyett, a vásárlás automatikusan történik. Nem árt azonban észben tartani, hogy az Ethereum-hálózaton néha elég magasra szöknek a tranzakciós díjak – erre a célra érdemes extra pénzeszközöket félretenni, vagy megvárni, míg a hálózat túlterheltsége csökken.

A leghíresebb NFT-gyűjtemények

Az NFT-ket vagy egyenként, képenként, vagy egyes esetekben több ezer képből álló gyűjteményként adják ki. A szerződés mindig meghatározza az NFT-k teljes számát, valamint az egyes tokenek tulajdonságait, amelyek akár véletlenszerűen is generálhatók.

A leghíresebb képi NFT-sorozatok közé tartozik a Bored Apes (magyarul „unatkozó majmok”). Ez egy összesen 10.000 képből álló gyűjtemény, amelyhez bizonyos tulajdonságokat, például a ruházat típusát (ing, sapka), az arckifejezéseket vagy a kép hátterének színét egy algoritmus véletlenszerűen generálta ki. Minden „majom” kissé másképp néz ki, egyes példányok például kalapot és napszemüveget viselnek, másoknak szarvuk van stb. A gyűjteményből eddig elárverezett legdrágább NFT 769 ETH-ért (a tranzakció idején kb. 727 millió forint) kelt el.

Milyen potenciállal (nem) rendelkeznek az NFT-k

Az NFT egy nagyon érdekes technológia, amely 2021-ben robbant be igazán a köztudatba. Az Ethereum hálózatán 2018 óta vannak jelen. Az NFT-k lehetőséget teremtenek a művészek számára, hogy műveik digitálisan egyedi, összetéveszthetetlen változatát hozhassák létre. Eközben a blokklánc garantálja, hogy az NFT (egy adott token) csak akkor lehet az öné, ha rendelkezik a megfelelő kriptopénztárca privát kulcsaival. Másrészt továbbra is szerződésben kell meghatározni a mű felhasználásának részleteit és a szerzői jog egyéb aspektusait. Lehetséges, hogy az NFT-kel a jövőben törvényben is foglalkoznak majd, azonban jelenleg sem Magyarországon, sem az Európai Unióban nem létezik hatályos külön szabályozás rájuk nézve.

Network vector created by pikisuperstar – www.freepik.com

NFT – haszontalanság, vagy a könnyű meggazdagodás lehetősége?

Vélemény, hozzászólás?

Scroll to top