Amikor a Facebook 2021 októberében Meta Platforms Inc.-re változtatta a nevét, egyben egy versenyt is elindított arról, ki nyitja meg elsőként a virtuális világok kapuit a felhasználók előtt. Azóta eltelt néhány év, és a kép jóval árnyaltabb lett. A téma ma már nem a technológiai világ első számú ígérete, a mögötte lévő technológiák viszont nem tűntek el.
Mi az a Metaverse és mire használják?
A Metaverse alatt egy kifinomult virtuális világot kell elképzelnünk, amelyhez speciális hardver segítségével csatlakozunk. Ez leggyakrabban egy headsetre emlékeztető eszköz, amelyet a fejünkre helyezünk. A készülék a Metaverse-t erre a szemüvegre vetíti, a hangok pedig fejhallgatón keresztül jutnak el hozzánk. Sok esetben kézi vezérlők is tartoznak hozzá, amelyekkel a virtuális környezet irányítható.
De mire jó egy ilyen virtuális világ? A Meta bemutatóanyagai a Metaverse-t új generációs közösségi hálózatként ábrázolták. Ebben a környezetben pókerezhetünk a barátainkkal, vagy megbeszélést tarthatunk a munkatársainkkal az új termékekről. A felhasználók a meglévő alkalmazásaikat és játékaikat is hozzákapcsolhatják, így azokat jobb grafikával, teljes kihasználtsággal élvezhetik.
Így nézett ki az ígéret. A valóság szerényebb lett. A Meta virtuális világokra épülő részlege évek óta nagy veszteséget termel, a cég figyelme pedig időközben jórészt a mesterséges intelligenciára helyeződött át. A tömeges áttörés elmaradt, a fogalom pedig a marketingszövegekből is kikopott.
Ettől függetlenül a hardver fejlődött. A VR-szemüvegek olcsóbbak és kényelmesebbek lettek, 2024-ben pedig az Apple is belépett a piacra a saját, jóval drágább eszközével. A használat súlypontja ma inkább a játék, a képzés, a tervezés és a távoli együttműködés felé tolódott, nem pedig egyetlen nagy közös virtuális világ felé.
A Metaverse ötlete egyébként nem újdonság. Az első ilyen virtuális világ minden bizonnyal a 2003-ban indult Second Life volt. A mai virtuális környezetek ennél sokkal kifinomultabbak, és a fejlesztők jobb felhasználói élményt is nyújtanak, ami főként a hardver két évtizedes fejlődésének köszönhető. Hogy ebből mikor és mekkora tömegpiac lesz, arra konkrét jóslatot nem adunk. A korábbi évek ilyen becslései sorra nem jöttek be.
NFT a Metaverse-ben
Az NFT-k, vagyis a non-fungible tokenek célja, hogy valamilyen egyedi tárgyat vagy jogosultságot reprezentáljanak a virtuális térben. Ha például lelkes baseballkártya-gyűjtők vagyunk, ezeket nyilván virtuálisan is szeretnénk megmutatni. Korábban erre nem volt más megoldás, mint lefényképezni vagy beszkennelni őket. Az NFT-k által használt blokklánc-technológiával viszont a kártya virtuális változata is megvásárolható, a tokent pedig a saját profilunkon vagy virtuális szobánkban mutogathatjuk.
Az NFT-k számára a virtuális világok játékai is lehetőséget jelentenek. Egy token például egy virtuális fegyver tulajdonjogát testesítheti meg egy lövöldözős vagy túlélős játékban. A játékbeli tárgyak jellemzően elcserélhetők a játékosok között. Hogy az ilyen ügyleteket ne lehessen elcsalni, a tulajdonjogot egy mindenki számára átlátható blokkláncon rögzítik. Ez lényegében a felhasználók közötti összes tranzakciót tartalmazó adatbázis.
Itt viszont álljunk meg egy szóra. Az NFT-piac a 2021-es és 2022-es lázas időszak után látványosan összeomlott, a forgalom töredékére esett, és sok korábban drágán vett token gyakorlatilag eladhatatlanná vált. Az alaptechnológia működik, a gyűjtői spekuláció viszont sokakat nagyon megégetett. Ha valaki ma ezen a területen mozog, jobb, ha ezt a tapasztalatot is beszámítja.
A kriptovaluták és a Metaverse
A kriptovaluták a Metaverse környezetében lehetséges univerzális fizetőeszköznek számítanak. Ez különösen azért merül fel, mert egy globális virtuális hálózat felhasználói messze nem ugyanazt a pénznemet használják. Ha mondjuk Vietnamban élünk, és egy amerikai felhasználónak szeretnénk fizetni, a partner nagy eséllyel nem fogad el vietnami dongban kifejezett összeget.
Ráadásul a világ több részén, különösen Afrika egyes területein, sokan ma sem férnek hozzá a máshol megszokott banki szolgáltatásokhoz. Van, aki bankszámlát sem tud nyitni, ahonnan pénzt küldhetne.
A kriptovaluták kezelhetik ezeket a problémákat. És itt nem feltétlenül a bitcoinról van szó. Az egyes hálózatok saját tokeneket használhatnak. Másik lehetőség a dollárhoz kötött értékű token, ilyen például az USDT vagy az USDC.
Egy dolgot azért tegyünk hozzá. A virtuális világokhoz kötődő tokenek árfolyama a 2021 és 2022 körüli csúcsokhoz képest a töredékére esett, és ezek a projektek jellemzően a legkockázatosabb kriptoeszközök közé tartoznak. Aki ilyet vesz, számoljon azzal, hogy a befektetett összeg akár teljesen elveszhet.
Bármi is legyen a fizetés módja a virtuális világokban, a látogatók nagy valószínűséggel olyan technológiákat használnak majd, mint a blokklánc vagy az NFT. Az viszont ma is nyitott kérdés, hogy ezek a világok mikor válnak igazán tömegessé.