Hogyan és mibe fektessünk az ETF-ek segítségével

Újdonságok az ETF-ek világából:

Mi az az ETF

Mielőtt belevágnánk, ejtsünk néhány szót az ETF-ekről. A jól ismert rövidítés jelentése, a „tőzsdén kereskedett alap” ebben az esetben egy olyan alapot takar, amellyel a tőzsdén kereskednek. Jobban mondva, olyan részvényekkel kereskedhetünk általa, amelyeket az alapot kezelő vállalat bocsátott ki. A befektető az alap által kezelt eszközökből az alap részvényeinek birtoklása révén rendelkezik részesedéssel. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a világ szinte minden pénzügyi eszközére létezik ETF.

Hogyan fektessünk be ETF-ekbe

Bármely részvénybe való befektetés kulcsa egy megbízható online brókernél vezetett számla. Amint rendelkezik egy számlával, beleértve a megfelelő ügyfél-azonosítás (személyazonosság ellenőrzése) elvégzését, ön előtt is megnyílik az út az ETF-befektetés felé.

A tényleges vásárlási folyamat egyszerű, elég csak kiválasztani a kívánt tickert. Meg persze elegendő pénzösszeggel kell rendelkeznie az online számláján. ETF vásárlásakor valójában egy megbízás leadása történik (amely egy olyan meghatározott árra vonatkozó megbízás, amelyen az ETF-et meg akarja vásárolni). Ennek révén a bróker egyszerűen kapcsolatba hozza önt egy olyan felhasználóval, aki az ön által ajánlott áron akarja eladni az ETF-et.

Amint a kereskedés megtörtént, ön a szóban forgó ETF tulajdonosa lesz. Ha az ETF birtoklásával osztalékfizetésre is jogosult, akkor minden évben vagy például minden negyedévben megkapja a megfelelő osztalékot, amelyet a befektetési számlájára fizetnek.

Broker	Magyar	Min. letét	EUR/USD spread*	Platformok	Engedélyek
Olvasói értékelés774 Szavazás 86		0	0,9pip A spread 2024. 12. 13. 11:12-kor az XTB platformján vagy weboldalán.	Saját fejlesztésű platform	CySec	xtb.comvélemények EUR/USD*: 0,9pip A spread 2024. 12. 13. 11:12-kor az XTB platformján vagy weboldalán. A lakossági CFD-számlák 74%-án veszteség keletkezik
Olvasói értékelés750 Szavazás 83		50 USD	1,0pip A spread 2024. 12. 13. 11:12-kor az Etoro platformján vagy weboldalán.	Saját fejlesztésű platform	CySec	etoro.comvélemények EUR/USD*: 1,0pip A spread 2024. 12. 13. 11:12-kor az Etoro platformján vagy weboldalán. A lakossági CFD-számlák 51%-án veszteség keletkezik
Olvasói értékelés481 Szavazás 79		100 USD	0,8pip A spread 2024. 12. 13. 11:12-kor az Plus500 platformján vagy weboldalán.	Saját fejlesztésű CFD platform	CySec	plus500.huvélemények EUR/USD*: 0,8pip A spread 2024. 12. 13. 11:12-kor az Plus500 platformján vagy weboldalán. A lakossági CFD-számlák 80%-án veszteség keletkezik

* A spread brókerenként eltérő, és bármikor megváltozhat a piaci volatilitás függvényében.

Ezeknél a szolgáltatóknál a lakossági befektetői számlák 74-89%-án veszteség keletkezik a CFD-kereskedés során. Fontolja meg, hogy megengedheti-e magának a veszteség magas kockázatát.

Az ETF-be történő befektetés előnyei

Az ETF-ek fő előnye az egyszerűségükben rejlik. Mindössze egyetlen részvényt (egy adott tickert) kell vásárolnia a portfóliójába illő tucatnyi potenciális részvény helyett. Ha nem szeretne egyedi részvényeket választani – ami általában nehéz és kockázatos is – fektessen egy széles körben diverzifikált ETF-be, például egy részvényindexbe.

Egy másik, nem csak a kezdő befektetők szempontjából nagyra értékelt előny az ETF-ek esetében, hogy kereskedése viszonylag alacsony díjakkal jár. A díjszabás általában csak a bróker jutalékát teszi ki. Vannak azonban olyan platformok is, amelyek egyáltalán nem számítanak fel díjat a részvények vásárlásáért. A második „összetevő” az ETF belső díjait takarja. A befektető előtt azonban ezek már láthatatlanok, ugyanis azok már beépültek a részvény árába.

Az ETF-be történő befektetés lehetséges hátrányai

Az ETF-ekbe történő befektetés egyik potenciális hátránya lehet, hogy a befektető „csak” a teljes piac vagy annak a kiválasztott szektornak az átlagos hozamát érheti el, amelybe az ETF befektet. Bár az átlagos hozam stabilabb lehet, mint az egyes részvények hozama, nem biztos, hogy ez a legjobb módja a hozam maximalizálásának. Ha a befektetők magasabb hozamot szeretnének elérni, dönthetnek úgy, hogy konkrét részvényekbe vagy más eszközökbe fektetnek.

A befektetőknek továbbá nincs lehetőségük beleszólni vagy eldönteni, hogy egy adott alapot (ETF-et) hogyan kezeljenek. Érdemes alacsony kezelési költségű ETF-eket választani. Az alacsony díj ilyenkor arra utalhat, hogy az a befektetési társaság, amely alá a kiválasztott ETF tartozik, hangsúlyt fektet a hatékony, felesleges díjak nélküli alapkezelésre. Előfordulhat, hogy egyes ETF-ek esetében a befektető valójában „a márkáért fizet”, ami nem feltétlenül növeli a nyújtott szolgáltatás minőségét.

A díjak témájánál maradva nem árt észben tartani, hogy egyes esetekben a befektetők bizonyos értelemben két jutalékot is fizethetnek. Az elsőt annak az online brókernek, akitől az ETF-et vásárolták – ez közvetlenül kerül felszámításra. Vannak azonban olyan brókerek is, amelyek egyáltalán nem számítanak fel díjat, ilyen például az XTB, ha a megadott feltételek teljesülnek. A második, valójában közvetett díj a fent említett kezelési költség. Ezt azonban nem közvetlenül fizetik ki, hanem a cég jellemzően az alap (ETF) készpénztartalékából vonja le az összeget. Ezt a készpénztartalékot pl. a részvényosztalékból származó jövedelemből keresheti meg. A kezelési díj összegét az adott ETF-ről szóló tájékoztatóban általában TER (Total Expense Ratio) néven említik.

Az ETF-ek típusai

Fizikai ETF-ek

A két alapvető felosztás közül az első, a fizikai replikáció azokra az esetekre vonatkozik, amikor az ön által választott alap ténylegesen birtokolja azokat az eszközöket (részvényeket, értékpapírokat stb.), amelyekbe befektet. Első ránézésre ennek általános gyakorlatnak kellene lennie, de ez nem így van.

Szintetikus ETF-ek

Különösen az eszközök tartási költségeinek (alkalmazottak fizetése, letétkezelői díjak stb.) megtakarítása érdekében egyes alapok nem birtokolják az eszközeiket „fizikailag”. Csupán olyan értékpapírokba fektetnek be, amelyek előre meghatározott összegű, kiválasztott eszközök megszerzésének jogát hordozzák. Ennek eredményeként az alapkezelő csak „elméletileg” rendelkezik ezekkel a mögöttes eszközökkel.

Az ETF-ek típusai az eszközök fajtái alapján

Index ETF-ek

A legnépszerűbb ETF-nek azok számítanak, amelyek ára a részvényindexek árfolyamát, vagy a vállalatok meghatározott ágazatait (például a technológiai vállalatokat) követik. Egyes index ETF-ek az index egészét, míg mások egy kiválasztott mintát használnak (például az S&P 500 index „top 100” tickerét). Ha ez a mintavételezés túl agresszív, akkor az a követett referenciaértéktől (vagyis az indextől) való nagyobb eltérésekhez vezethet.

A legnépszerűbb ilyen indexek közé tartozik az amerikai S&P 500, a Dow Jones vagy a páneurópai FTSE 100 index. Konkrét piacokra történő befektetés esetén vásárolhat például a tisztán német DAX indexből is.

A népszerű S&P 500 ETF-ek közé tartozik az osztalékfizető Vanguard S&P 500 UCITS ETF (VUSA) vagy az iShares Core S&P 500 UCITS ETF (SXR8 vagy CSPX ticker alatt).

Részvény ETF-ek

A részvényekbe fektető alapok tovább oszthatók a szektorok alapján, illetve aszerint, hogy milyen részvényekből állítják össze a maguk kosarát.

Először is, vannak az osztalékrészvények, amelyek az úgynevezett értékbefektetéshez sorolhatók. Ezek olyan vállalatok, amelyek jó könyv szerinti értékkel rendelkeznek, vagy hosszú távon fenntartható vállalkozások, és hozzáadott értéket teremtenek termékeikkel.

Ilyenekre példa az iShares Core High Dividend ETF (HDV) vagy a Vanguard Dividend Appreciation ETF (VIG). Az előbbi 3% körüli éves hozammal rendelkezik, az utóbbi 2% körüli hozammal büszkélkedhet.

Az alapok másik fókuszába a növekedési részvények tartoznak. Ezek jellemzően viszonylag új, nagy jövőbeli potenciállal rendelkező vállalatok, például a technológiai ágazat új vállalkozásai, startupjai. Miután túlélték az első néhány évet, várhatóan stabilizálódni fognak, és üzleti modelljük valószínűleg továbbra is nyereséget termel a befektetőknek.

A növekedési ETF-ek közé tartozik például a JPMorgan US Momentum Factor ETF (JMOM), az iShares Core S&P US Growth ETF (IUSG) és a Vanguard Growth ETF (VUG).

Kötvény ETF-ek

A kötvények konzervatív befektetési eszköznek számítanak. A kötvény ETF-ek lehetővé teszik, hogy a kötvénytípusok széles skálájába fektessen, az államkötvényektől a vállalati kötvényekig. A kötvény ETF-ek jellemzően alacsonyabb költségekkel és nagyobb likviditással jellemezhetők azzal összehasonlítva, mintha hagyományos módon fektetnénk kötvényekbe. Ez előnynek számít a stabil és kiszámítható jövedelmet kereső befektetők számára. Bár a kötvény ETF-eket a szakértők stabil befektetésnek tartják, ne feledje, hogy ezek még mindig részvények, amelyeknek árfolyama idővel ingadozhat.

A kötvény ETF-ek esetében a befektető által preferált eszközök kiválasztása kritikusabb, mint bármelyik más ETF esetében. Különösen a stabil nyugati gazdaságok (USA, Németország) kötvényei tartoznak az alacsonyabb kockázatú kötvények közé. A vállalati kötvények viszont ennél kockázatosabbak. Ezek magas rizikóval járnak, mivel alacsonyabb minősítésű vállalatok bocsátják ki őket. Különösen a vállalat jelenlegi pénzügyi teljesítményét, fizetőképességét, a piacon (szegmensben) elfoglalt helyét, az adósságállományát és a hitelképességét értékelik, vagyis azt, hogy a vállalat kapna-e hitelt a hagyományos bankoktól. Alternatívaként a vállalatok olyan ágazatokban tevékenykedhetnek, amelyek hajlamosak az ingadozásokra és a gazdasági ciklusokra.

Árupiaci ETF-ek

Az árupiaci ETF-ek lehetővé teszik a befektetők számára, hogy különböző nyersanyagokba, például nemes- vagy ipari fémekbe, energiába, mezőgazdasági növényekbe, ipari nyersanyagokba és más árucikkekbe fektessenek. Az ilyen típusú ETF-eket úgy tervezték, hogy egy adott nyersanyag vagy nyersanyagcsomag teljesítményét kövessék. Így a befektetőnek nem kell „fizikai” nyersanyagokat tartania.

Példák az árupiaci ETF-ekre (zárójelben mindig a részvények tickerét tüntetjük fel):

• United States Oil Fund (USO), amely olajba fektet;
• SPDR Gold Shares (GLD) aranyba történő befektetéshez (ez a legnagyobb ilyen típusú ETF a világon);
• iShares Silver Trust (SLV) az ezüstbe való befektetéshez;
• Teucrium Wheat Fund (WEAT) a búzába való befektetéshez;
• az Invesco DB Commodity Index Tracking Fund (DBC), amely nyersanyagok széles kosarába fektet, beleértve az energiát, a mezőgazdasági növényeket és az ipari fémeket;
• iPath Bloomberg Commodity Index Total Return ETN (DJP): nyersanyagok széles kosarába fektet, és árupiaci kitettséget biztosít;
• Invesco DB Agriculture Fund (DBA): mezőgazdasági nyersanyagokba, például kukoricába, szójababba, gyapotba és más nyersanyagokba fektet.

Image by Freepik