A kriptopénzek nagy zuhanására már volt példa a történelemben, és semmi sem garantálja, hogy mindez ne történjen meg újra. Minden befektetésre igaz azonban, hogy a jó terv a siker alapja. Ennek köszönhetően lehetőségünk van arra, hogy kellően nagy időhorizonton belül akár a kriptopiac esésén is profitálhassunk. Ebben a cikkben áttekintjük, hogyan lehet felkészülni a piac következő esésére, és hogyan használjuk ki a helyzetet. Figyelmeztetjük azonban, hogy cikkünk nem minősül befektetési tanácsadásnak, a gondolatok a szerző véleményét tükrözik.
A kriptovaluták történelmi összeomlásai
A kriptovaluták világa az utóbbi években több kisebb-nagyobb zuhanáson ment keresztül. Mindezt a bitcoin (BTC) konkrét példáin szemléltetjük. A bitcoinnal együtt (különösen 2017 óta) az altcoinok, vagyis a bitcointól eltérő kriptopénzek is átmentek ezeken az ingadozásokon.
Az első nagy esésre 2011-ben került sor, amikor a bitcoin ára közel 30 dollárról kevesebb mint 2 dollárra zuhant néhány hét leforgása alatt. Mai szemmel nézve ezek „nevetséges” árak, tekintve, hogy a cikk írásakor 1 BTC nagyjából 30.000 USD-t ér. Arányait tekintve azonban akkor több mint 90%-kal csökkent az árfolyam.
A következő esés 2013-ban következett be, amikor majdnem 260 dollárról kevesebb mint 70 dollárra csökkent az árfolyam, szintén néhány hét alatt.
2017-ben a kriptopénzek az eddigi legnagyobb növekedésüket és azt követő zuhanásukat élték meg. A bitcoin ára egyetlen év alatt hihetetlen 1300%-kal növekedett. A 2017-es és 2018-as év fordulóján aztán a csaknem 20.000 dollárból hónapok alatt 4.000 dollár lett. 2020-ban újabb esés következett, amelyet főként a koronavírus okozta pandémia váltott ki. A bitcoin ára ekkor csaknem 10.000 dollárról kevesebb mint 4000 dollárra csökkent, és ehhez néhány nap elegendő volt.
Mai szemmel nézve az biztos, hogy a bitcoin és sok más kriptovaluta minden lehetséges zuhanást megjárt már. A visszaesést követő ciklusban pedig rendszeresen magasabb árra voltak képesek feltornázni magukat, mint amennyit a korábbi csúcsuk idején értek.
Mikor jön el a kriptovaluták következő összeomlása?
A kriptopénzek következő nagy zuhanását természetesen nem lehet pontosan megjósolni, néhány kulcstényező alapján azonban végezhetünk becsléseket. Az egyik legfontosabb ilyen tényezőnek számítanak azok a ciklusok, amelyeken a kriptovaluták árfolyama rendszeresen átmegy. A ciklusok főként a piac kis méretének, a spekuláns kereskedőknek, a szabályozói (jogi) környezet változásainak, valamint a globális piacok általános hangulatának tudhatók be.
A kriptopénzek árfolyamai az elmúlt években rendszeresen ciklusokat éltek meg. Ezek hossza általában négy év körül mozog. Egy új ciklus nagy emelkedéssel kezdődik, amit a nagy befektetői érdeklődés okoz. Ezt a növekedést az úgynevezett FOMO (Fear of Missing Out) hatás hajtja. Ilyenkor gyakran lépnek be a játékba olyan kisbefektetők, akiknek nincs sok tapasztalatuk, de a könnyű meggazdagodás víziója túl vonzó a számukra. Ezt követően aztán gyakran meredek esés következik be, mivel a spekulánsok eladási nyomás alá helyezik a piacot.
Ahogy említettük, az elmúlt évek cikluscsúcsai 2017-ben, majd 2021-ben következtek be, mindkettő a november-decemberi időszakban. Az egyszerű matematika tehát arra enged következtetni, hogy a következő csúcsra 2025 végén számíthatunk. A cikk írásakor tehát a jelenlegi ciklus valószínűleg még nem érte el a csúcspontját. Éppen ellenkezőleg, úgy tűnik, hogy valahol a mélypontja körül járhat a piac.
Hogyan profitáljunk a kriptopénzek zuhanásából?
Most pedig tekintsük át, hogyan lehet profitálni a kriptovaluták összeomlásából, és hogyan lehet felkészülni rá. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy mindezen módszerek kockázattal járnak. Mindig csak annyi pénzeszközt fektessen be, amennyi nem szükséges az életszükségleteinek biztosításához.
Az egyik lehetséges módszer a shortolás, magyarul az úgynevezett „rövid pozíció”, amely általában lehetővé teszi a befektetők számára, hogy egy eszköz árfolyamának eséséből is profitálhassanak. Ez úgy működik, hogy a befektető (díj ellenében) kölcsönveszi a kriptovalutát egy brókertől, és az aktuális árfolyamon eladja a piacon. Miután a kriptopénz árfolyama csökken, a befektető alacsonyabb áron újra megvásárolja a kriptopénzt, és visszaadja azt a brókernek. Az eredeti ár és a vételi ár közötti különbség a befektető nyeresége – vagy vesztesége abban az esetben, ha az eszköz ára csökkenés helyett emelkedik. Egyes befektetők megengedhetik maguknak, hogy hosszabb ideig nyitva „tartsák” a pozíciót, azonban nem árt figyelembe venni, hogy ennek ára van. A shortolás egyfajta kölcsön, még akkor is, ha nem történik közvetlen kölcsönfelvétel.
A kriptovaluták hanyatlásából való profitálás másik módját az úgynevezett opciók jelentik. Jelen esetben put opcióról beszélhetünk. Ez egy olyan pénzügyi származtatott ügylet, amely a befektetőnek jogot, de nem kötelezettséget ad arra, hogy egy meghatározott áron (az úgynevezett „kötési áron”) eladjon egy eszközt egy bizonyos időn belül. Ha a kriptovaluta árfolyama a kötési ár alá esik, a befektető magasabb áron adhatja el a kriptovalutát, mint amennyiért a jelenlegi piacon el tudná adni, és ezzel nyereséget érhet el. Azonban itt is fennáll a veszteség lehetősége, ha az eszköz árfolyama nem csökken le kellőképpen, azaz a kötési ár alá.
Fontos megjegyezni, hogy ezek a stratégiák kockázattal járnak, és nem minden befektető számára alkalmasak.
Mely kriptovalutákban van potenciál?
Több olyan kriptovaluta is létezik, amely rendelkezik kellő potenciállal, ezáltal lehetővé teszik, hogy akár a piac esésén is profitálhassunk.
Ilyen például maga a Bitcoin (BTC) is. A történelem első kriptovalutája korlátozott kínálattal rendelkezik. Ez jelen esetben azt jelenti, hogy az összes valaha kibányászható bitcoin mennyisége 21 millióban került korlátozásra. Ebből következik, hogy az idő előrehaladtával egyre ritkább, és elméletileg értékesebb eszközzé válik. Emellett a jövőben a Bitcoin egyre szélesebb körű elterjedésére számíthatunk a vállalatok és magánszemélyek körében, akik akár megtakarítási eszközként is használhatják a vezető kriptovalutát.
A Bitcoin után az Ethereum (ETH) a 2. legnagyobb kriptovaluta a piacon, amely főleg a decentralizált alkalmazások platformjaként ismert. Az Ethereum korábban sikeresen áttért az ún. Ethereum 2.0 változatra, amely még hatékonyabbá tette a hálózatot.
A Cardano (ADA) egy olyan kriptovaluta, amely más kriptolpénzek problémáinak megoldását tűzte zászlajára. Ilyen például a sebesség vagy a skálázhatóság. A Cardanót egy szakértőkből álló csapat hozta létre, a felhasznált technológiáknak köszönhetően pedig minden esélye megvan arra, hogy a jövőben még jelentősebb játékossá váljon a kriptovaluták piacán.
A Ripple (XRP) kriptovalutaként a gyors és alacsony költségű tranzakciókra összpontosít. Bankokkal, pénzintézetekkel működik együtt, és megvan benne a potenciál arra, hogy a nemzetközi pénzutalások jelentős eszközévé váljon.