Ebben a cikkben közelebbről is megvizsgáljuk az indexalapokat, bemutatjuk azok előnyeit és hátrányait, és felvázoljuk, hogyan használhatjuk fel azokat befektetési stratégiánk részeként. Fontos megemlíteni, hogy a cikk tartalma kizárólag a szerző saját véleményén alapszik, nem minősül befektetési ajánlásnak vagy pénzügyi tanácsadásnak.
Az alapbefektetés előnyei
Kezdjük a pozitívumokkal – az indexalapok és az azokba történő befektetés előnyeivel.
Alacsony költségek
Az indexalapokba való befektetés általában alacsony költségekkel jár. Az indexalapok általánosságban olcsóbbak (költségeiket tekintve), mintha nagyobb számú, különálló részvényt vásárolnánk, vagy aktívan kezelt alapokba fektetnénk. Ennek oka, hogy az indexalapoknak nincs szükségük nagy elemzői csapatokra vagy drága alkalmazottakra az egyes részvények folyamatos figyeléséhez. Túl sok adminisztratív munkaerőre sincs szükség.
Az indexeket követő ETF-ek díjszabása általában 0,07 és 0,22% körül alakul évente. Az iShares Core S&P 500 ETF esetében például – amely az azonos nevű, népszerű amerikai indexet követi – a költségek igencsak alacsonyak, 0,07%-ot tesznek ki évente. Ezzel szemben az átlagos befektetési alapok kezelői nem kevésszer 1-2%-os terhet rónak befektetőire.
Diverzifikáció
Az indexalapok lehetővé teszik, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközünket részvények széles spektrumába fektessük, amely hatékonyan csökkenti a veszteség kockázatát. A diverzifikációnak több módja is létezik – ebben a cikkben a legfontosabbakkal foglalkozunk.
A legalapvetőbb formák közé a földrajzi diverzifikáció tartozik. Több ETF is létezik, amelyek a világ különféle régióit foglalják magukban, legyen az az USA, Európa, Ázsia, egyéb feltörekvő piac, stb. Ezáltal könnyedén diverzifikálhatjuk portfóliónkat a különféle földrajzi területek szerint. A cél, hogy bebiztosítsuk magunkat arra az esetre, ha a felsoroltak közül egy vagy több régióban gazdasági problémák merülnének fel.
Létezik ezenfelül úgynevezett szektorok szerinti diverzifikáció is. A tőzsdén kereskedett alapok különféle szektorokra is specializálódhatnak, ez lehet a technológia, az egészségügy vagy a pénzügyi szolgáltatások piaca. A cél a portfólió könnyű diverzifikációja, amely általános ajánlásnak számít.
Végül, de nem utolsó sorban diverzifikálhatunk piaci kapitalizáció szerint is. A kiválasztott ETF-ek az adott vállalatok kapitalizációját (a vállalat összpiaci értéke: a kibocsátott részvények száma szorozva a részvény árfolyamával) is figyelembe veszik. A vállalatokat jellemzően nagy-, közepes és kis-vállalkozásokra osztjuk. A nagy cégek olyan indexekben szerepelnek, mint az S&P 500 vagy a Nasdaq. A kisebb vállalkozásokat például a Russel 2000 index tömöríti.
A befektetés hatékonysága
Az indexalapokba történő befektetés meglehetősen hatékony. Elég mindössze megnyitni egy személyes fiókot valamelyik brókernél (ideálisan egy online brókernél). Ilyen például az általunk javasolt Etoro is, ahol a számla regisztrálása és vezetése is ingyenes, ráadásul semmilyen díjat nem számítanak fel sem a befizetésért, sem a pénzkiutalásért, ha az bankkártya segítségével történik. További előnye, hogy az ETF-kereskedés is költségek nélkül történik. A bróker az ún. spreaden ér el nyereséget, vagyis a vételi és eladási ár között különbségen, amelyet előre feltüntet a platformján. Elég elutalni a pénzt a brókernél nyitott számlára, amely néhány munkanapon belül – bankkártyás fizetés esetén pedig azonnal – hozzáíródik az egyenlegünkhöz. Ezt követően kiválaszthatjuk azt az alapot, amelybe be szeretnénk fektetni.
Átláthatóság
Az indexalapok általában nyitottak és átláthatóak, vagyis teljes áttekintésünk van arról, hogy milyen eszközöket birtoklunk. Az európai tőzsdéken kereskedett alapoknak törvényből fakadóan (vagyis az európai törvények értelmében) rendszeresen kell jelentést tenniük arról, hogy milyenek a tényleges kiadásaik, és hogy milyen a teljesítményük volt egy adott időszak (jellemzően egy év) során, stb.
Ha egy befektető érdeklődik egy adott alap iránt, számtalan információt nyilvánosan is megtalálhat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy manapság viszonylag könnyen ellenőrizhető, milyen részvények vagy egyéb vagyoneszközök szerepelnek egy-egy indexalapban. Ezáltal könnyen látható, hogy megfelelnek-e az alap befektetési céljainak. Ennek az átláthatóságnak köszönhetően a befektető pontosan meghatározhatja, hová szeretné a pénzét fektetni. Könnyen eldöntheti, hogy az adott indexalap előnyös befektetést jelent-e a számára.
Az indexbefektetés hátrányai
Az indexbefektetések hátrányaiból bár nincs oly sok, ennek ellenére minden kezdő és haladó befektetőnek tisztában kell velük lennie.
Alacsonyabb teljesítmény
Azon befektetők szerint, akik előnyben részesítik az indexalap-befektetéseket (ún. passzív befektetők), hosszú távon „elég” az index átlagos hozamát vizsgálni. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az SP500 index esetében 7-10%-os megtérüléssel lehet számolni. Az indexalapok ezt az átlagot hosszú távon valóban tartják. Ez a hozam azonban potenciálisan alacsonyabb is lehet, mint egy aktívan kezelt alap esetén.
Korlátozott potenciál
Az indexalapokba való befektetés során általában tudatosan választjuk ki a bevált cégeket. Ezeknek a cégeknek az indexben összességében alacsonyabb, de viszonylag stabil hozamuk van, ahogy azt az előző bekezdésben már taglaltuk. Amennyiben néhány kisebb, feltörekvő részvénybe fektetnénk, sikeres projekt esetén akár meg is sokszorozhatjuk a befektetett tőkét, ellenkező esetben azonban jelentős hányadát is elveszíthetjük befektetésünknek.
Alacsony rugalmasság
Az indexalapok ára „szorosan” függ a mögöttes indextől, például a Nasdaqtól vagy az S&P 500-tól. Ezek az alapok tehát nem képesek arra, hogy túl flexibilisen reagáljanak a piac változásaira, és valós időben változtassák meg portfóliójukat a nagy, fontos változásokra adott reakcióként. Ráadásul az indexeket általában szabványosított módon állítják össze, és az alapok kötelezettséget vállalnak arra, hogy szigorúan betartják az összetételüket.
Ez a hátrány mindenesetre könnyen kiküszöbölhető azáltal, hogy az ETF-ek nagyon könnyen eladhatók a tőzsdén a kereskedési (munka-) napokon. Egy tapasztalt befektető tehát könnyen kezelheti saját portfólióját, és ha sikerül megfelelőbb tickert találnia, akkor az eredetileg birtokolt indexét lecserélheti.