A mai virtuális valuták sokkal többre képesek annál, hogy „csak” kávéért fizessünk velük. Az intelligens szerződések koncepciója egy évtizeddel megelőzte az első kriptopénz, a bitcoin megjelenését is.
Az ötlet szerzője a magyar származású Nick Szabo informatikus és számítástechnikai szakértő. Az első, okosszerződésekről szóló tanulmányt 1997-ben tette közzé a honlapján. Ezt követően 18 év telt el az Ethereum platform létrehozásáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan működnek az okosszerződések, és hogyan használhatjuk őket a gyakorlatban.
Hogyan működnek az okosszerződések?
Az okosszerződés alapvetően egy programozható protokoll. Lehetővé teszi az emberek számára, hogy kriptovalutákkal automatizálják és számítógépesítsék a szerződéseket vagy a fizetési tranzakciókat. Megírásuk és végrehajtásuk egy adott kriptopénz hálózatán történik. Az alábbiakban megnézzük, hogy mely kriptopénzek támogatják ezt a megoldást. A szerződés megadása és elküldése után az teljesen automatizáltan működik. Ugyanakkor később nem módosítható, így pontos és rögzített.
A szűkebb értelemben vett okosszerződés egy kriptopénz egy konkrét programozott funkciója. Ezenfelül lehet még két vagy több fél (személy) közötti megállapodás is. Ezt a szerződést vagy egyszerű programot a felhasználó illeszti be a kiválasztott kriptopénz blokkláncába.
Blokklánc – ahol a szerződések laknak
A blokklánc egy adott kriptopénz összes tranzakciója mellett az összes okosszerződést is rögzíti. Egy erre írt program vagy a kriptopénztárca segítségével utasítást küldhetünk a blokklánchálózatnak egy intelligens szerződés létrehozására. Egy pénztárcánál ezek általában szabványosított utasítások. Bonyolultabb szerződések esetén egy szakképzett programozó szolgáltatásait kell igénybe venni.
Közvetítői díj
A szerződés elküldésével együtt egy bizonyos mennyiségű kriptopénzt kell elhelyezni a hálózatban. Ez lehetővé teszi, hogy a kontraktust a jövőben életbe lehessen léptetni. A küldeni kívánt összeg a szerződésben felhasználandó összegből áll. Ha például 100 ethert (ETH) szeretne küldeni a gyermekeinek 1 évre szóló időzárolással, akkor ezen az összegen felül még egy díjat is el kell küldenie a hálózatnak. A díjat azok a bányászok kapják, akik a hálózatot működtetik, és egy év múlva is működtetni fogják. Egyetlen ilyen tranzakció díja az ETH század- vagy ezredrészének nagyságrendjében értendő.
Intelligens Ethereum
Az Ethereum blokklánchálózat jelenleg a legjobb és legfejlettebb platform az okosszerződések létrehozására. 2015-ben az Ethereumot éppen ezzel a céllal hozták létre. A bitcoinnal szemben számos szabványosított szerződést kínál, például a fent említett kriptopénztárcákon keresztül. Így nincs szükség mélyebb programozási ismeretekre.
Alternatív platformok
Az intelligens szerződésekhez használt alternatív platformok közé tartozik a NEO vagy a Cardano (ADA). Ez előbbi beceneve a „kínai Ethereum”. A NEO célja az egyszerű felhasználás. Az azonos nevű kriptopénz mellett a NEO a GAS tokent is működteti a hálózatán. A NEO bányászata Proof of Stake konszenzusmechanizmussal történik, amely energiatakarékosabb, mint a Proof of Work. A bányászatról bővebben egy külön cikkünkben olvashat.
A Cardano hálózata elsősorban fizetésekre szolgál. Célja, hogy versenybe szálljon a már megszokott banki rendszerekkel, és hogy felhasználói egymás közötti mikrofizetésekre használják. A Cardano bányászata is a Proof of Stake segítségével történik.
Az okosszerződések használata a gyakorlatban
Az intelligens szerződésekben nagy lehetőség rejlik arra, hogy a technológia fejlődésével a jövőben sokféleképpen használják őket. Képzelje el példaként egy „okoslakás” tulajdonosát. A bérlő elküldi a megfelelő összeget a tulajdonos Ethereum-címére. Amint a bérleti díj megérkezik, az okosszerződés kinyitja az ajtó zárját, amely az Ethereum blokkláncplatformhoz kapcsolódik. Ez a példa sci-finek tűnhet ugyan, de gyakorlatilag már ma is lehetséges.
Egy másik példa a pénzügyek, konkrétan a megtakarítások területéről származik. Ha az ether (ETH) vagyonát a gyermekeire vagy unokáira szeretné hagyni, ismét használhat egy okosszerződést. Az időkorlát-funkció biztosítja, hogy az ön által választott összeget csak egy bizonyos idő (például egy év vagy 10 év) elteltével lehessen elkölteni.
ICO – bocsásson ki saját kriptopénzt
Egy konkrét példa saját kriptopénz kibocsátására az úgynevezett ICO (Initial Coin Offering). Egy új kriptopénz (vagy token) létrehozója Ethereum segítségével pénzt gyűjthet az érdeklődőktől. Ezt a kriptopénz-crowdfunding módszert 2017 és 2018 fordulóján széles körben alkalmazták. Az érdeklődő az új valuta létrehozójának címére ethert küld. Ezt követően egy intelligens szerződésnek köszönhetően az újonnan kibocsátott tokenek visszakerülnek az érdekelt fél címére. Ezek az úgynevezett ERC-20 tokenek, amelyek kifejezetten az Ethereum hálózatán futnak. Az ICO-k esetében azonban az érdeklődőknek mindig óvatosnak kell lenniük, hogy mennyire megbízható projekthez járulnak hozzá. Az elküldött ethert egyébként értéktelen tokenekre lehetne csak visszacserélni.
Szerződés ügyvéd nélkül
A jövőben az okosszerződések bizonyos mértékig akár az ügyvédeket is helyettesíthetik. Két fél úgy köthet majd szerződést egymással, hogy azt egyszerűen felírja a blokkláncra. A megegyezés ott tartósan tárolásra kerül. Ha egy szerződést egyszer már blokkláncra vittek, azt semmilyen módon nem lehet önkényesen megváltoztatni. Egy jövőbeli vita esetén a szerződés egy blokkláncfelfedező (explorer) segítségével visszakereshető és megtekinthető.
Letét bank nélkül
Végül, de nem utolsósorban említsük meg a letéti funkciót. Ha az ingatlanügynöke megköveteli, hogy előleget küldjön a megvásárolni kívánt ingatlanra, akkor „elrejtheti”, vagy jobban mondva zárolhatja az összeget egy intelligens szerződésben. Az összeg csak a megfelelő dokumentáció kézhezvételekor szabadul fel. Ez lehet például egy jelszó is, amelyet az ügynök egy intelligens szerződés segítségével elküld az ön címére, és ezt követően felszabadítja a letétet.
Előnyök és hátrányok
A legnagyobb előny a hálózat megbízhatósága és decentralizáltsága. Nem kell egy konkrét személyben bíznia, mivel a blokkláncot nagyszámú bányász és egy programozott algoritmus kezeli.
Másrészt, jelenleg az intelligens szerződések elsősorban a programozók körében elterjedtek, mivel a nagyközönség számára nem túl intuitívak. Az okosszerződéseket könnyebben használhatóvá tévő alkalmazások és startupok segíteni fogják annak elterjedését is.